(ELTE BTK főépület, VIII. ker. Budapest, Múzeum körút 6-8. magasföldszint)
A rendezvényről készült képek megtekinthetők >>>
Újabb sajtóhírek jelentek meg az Információkutatók éjszakája rendezvénnyel kapcsolatban:
Habók Lilla: Amit az információkutatókról tudni érdemes… ELTE Online
Kerekes Pál: Múzeum körúti tudós-fesztivál. Józsefváros. 2007. október 9. (6. oldal)
Kutatók éjszakájaMilyen piacképes információkat nyerhetünk bárki számára ingyenesen hozzáférhető adatbázisokból, illetve könyvtári szolgáltatásokból? Miért kutatja az üzleti hírszerző egy gyár szennyvízlefolyóját? Kimutatható-e a politikusok szónoklataiból a korrupcióra való hajlam? Hogyan tárhatók fel a szövevényes cégkapcsolatok? Miképpen lehet valakit – egy mesés örökség révén – milliomossá tenni? Vajon, van-e összefüggés a sör- és a pelenkavásárlás között? Mit értünk a szervezetek rejtett vagyona alatt? Kik és milyen célból veszik igénybe a lobbista tevékenységét? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat, aki részt vesz az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszék Üzleti információs műhelyének a Magyar Információbrókerek Egyesülete szakmai támogatásával szervezett estjén. Panelbeszélgetések után az érdeklődők – játékos feladatmegoldások során – maguk is kipróbálhatják, mennyire lennének sikeres információbrókerek, majd „üzleti fogadás” keretében, az eredmények ismertetését és jutalmazását követően a kutatókkal való kötetlen társalgásé a főszerep. Ismerje meg Ön is oldott körülmények között az információs szakemberek munkájának kulisszatitkait!
A rendezvény programja letölthető!
A rendezvény meghívott szakmai résztvevői voltak:
- Deli Zsolt céginformáció-szolgáltató (Creditreform Kft.
- Harmados György hírszerző (Posys Kft.
- Dr. Harmath Sándor Arisztid családfa-kutató (HUNGAROGENS Családtörténeti Kutatóiroda
- Dr. Hasznics Milán tudásmenedzser és adatbányász
- Kiss Katalin könyvtáros (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, KÖZINFOTÁR)
- Kóródy Judit információs szakember (Infodok Kft.)
- Kerekes Pál önkormányzati információs szakember
- Dr. Síklaki István szociálpszichológus (ELTE Társadalomtudományi Kar)
Dr. Síklaki István betegség miatt nem tudott részt venni az Információkutatók Éjszakáján, ezért a számára feltett kérdésre — Kimutatható-e a politikusok beszédeiből a korrumpálhatóság — utólag, írásban válaszolt.
A korrupcióra utaló hajlam önmagában túlságosan specifikus egyfelől, és megfoghatatlan másfelől, hogy beszédből kimutatható legyen. Ami kimutatható, az a köntörfalazás, az őszintétlenség, a határozott értékállítások, értékekkel kapcsolatos elkötelező állásfoglalások kínos kerülése, vagy éppen motiválatlan tagadása.
Ugyanakkor a korrupcióhoz szükség van a hazugság felvállalására, ami viszont nehéz szakma. A legtipikusabb lebukás, amikor az ember olyasmit tagad, amit direkt nem állítottak, vagy amiről reálisan elképzelhetetlen, hogy igaz. Mondok példát.
Klasszikus eset Richard Nixoné. Már réges-régen folytak a vizsgálatok a Watergate magnószalagok ügyében, egyre gyűltek a bizonyítékok, hogy tudomása lehetett a betörésről. Ő váltig tagadta — és azok, akik rászavaztak, zömmel ki is tartottak mellette. Majd jött egy tévébeszéd, amiben elhangzott ez a mondat a szájából: “Nem vagyok csaló” (I’m not a crook). Ezzel a saját jellemére vonatkozó explicit tagadással elismerte, hogy felmerülhet vele kapcsolatban ez a lehetőség. Attól a pillanattól kezdve oda volt a hitele, a támogatottsága meredeken zuhant. Pragmatikai szempontból ő egy hallgatólagos vádat tagadott, ez volt a hiba. Ha az ellenfele direkt nekiszegezi a kérdést: Ön csaló? És erre válaszolja, hogy Nem, nem vagyok csaló, akkor semmi baj.
Másik példa Orbán Viktor nyilatkozata az őszödi beszéd után: “Én sohasem hazudtam”. Ilyen egyértelmű tagadást csak olyan ember enged meg magának, akinek nincsenek skrupulusai az igazmondással kapcsolatban, tehát óhatatlanul bizalmatlanságot szül.
Dr. Síklaki István
2007-09-07, Kiszl P.