Referenciák — kezdő információs tanácsadóknak
Talán a legkellemetlenebb egy friss vállalkozó számára, ha lehetséges ügyfelei rákérdeznek referenciáira — amelyek — nem meglepő módon — nincsenek. Az ilyen helyzetek elkerülésére több lehetőség adódik.
– Jó esetben a lehetséges egyetemi projektek, gyakorlatok közül olyanokat választottunk ki, amelyek önmagukban, vagy kis továbbfejlesztéssel referenciákat is jelenthetnek. (Itt nem térünk ki arra, hogy a gyakorlati idő alatt az adott szervezet lehetséges későbbi munkaadóként is felmerülhet).
– Készíthetünk próbaprojekteket is. Szűkebb-tágabb ismeretségi körünkben — akár rokonoktól — kérdezzünk munkával kapcsolatos problémáikra, megoldandó feladataikra és próbáljunk információs segítséget találni rájuk. Ezeket dolgozzuk, ki úgy, mintha az tényleges, éles projekt volna; vö.: tartalmi és formai jellemzők. Könnyebbség, hogy rokonunkkal, közeli ismerősünkkel könnyen megbeszélhetünk olyan kérdéseket is, amelyeket éles helyzetben akár kellemetlen lenne felvetni. Ne feledjünk visszacsatolást kérni: próbamegrendelőnk munkáját előbbre vitte-e segítségünk, a szolgáltatott dokumentum megfelelő volt-e formai ill. tartalmi szempontból.
Lehetséges megrendelő előtt hivatkozhatunk e tapasztalatokra, pl.: elkészítetten egy elemzést a három legfontosabb jégkrém-ipari szereplőről. A megrendelőt nem mondjuk, és nem is mondhatnánk. E kijelentés tárgyalópartnerünknek segítség addigi tapasztalatunk meghatározásában, és feltételezheti, hogy e tapasztalat birtokában el tudjuk végezni a hasonló, pl. húsipari projektet. Amennyiben belekérdez — például hogy milyen forrásokat vettünk igénybe –, szintén tudunk válaszolni. Ennek feltétele, hogy ebben is csak annyit mondjunk, amennyit ténylegesen meg is tettünk. (MG)
Ha valaki az elnyomás leghatékonyabb fegyverétől próbál megvédeni, akkor számít, hogy miért csinálja?
Az egyik erős jelent a Citzienfourban, valahol a közepe felé, amikor az amerikai hatóságok elől menekülő Edward Snowden hongkongi szállodai szobájában ad interjút, és váratlanul bekapcsol a szálloda tűzriasztó rendszere. Megtalálták, eljöttek érte, itt vannak. Ez a rémület olvasható le Snowden és társai arcáról egyetlen pillanat alatt. Hogy mennyire magával ragadó a film, arról sokat elmond, hogy néhány perccel korábban ugyanígy ijedtem meg, mikor a telefonom csörgött váratlanul a szobám másik végében. Nem emlékszem más dokumentumfilmre, aminek ilyen hatása lett volna.
F: 444 2015. febr. 21.
Partnerközvetítés — civil modell is
Zoltán egy valódi közösségi háló kiépítésén ügyködik, célja, hogy összehozza azokat az embereket, akik segíteni tudják egymást a mindennapi életben. Például összeköti a zöldségtermesztőt a fűszerkeverék készítővel, hiszen ami az egyiknek komposzt, az a másik számára értékes alapanyag lehet. „Ezek az emberek egyébként nem találkoznának egymással. Tehát nekem az a feladatom, hogy folyamatosan informálódjak és összehozzam őket. Ha valaki hajlandó tenni önmagáért és a családjáért, én pedig tudok tanáccsal vagy más személy ajánlásával segíteni, akkor azt meg fogom tenni. Mert ha ő életben marad, akkor én is életben tudok maradni, mert akkor a kör nem szakad meg.”
F: HVG 2015. márc. 3.
INFORMÁCIÓBIZTONSÁG
Mindent halló kémbarbie-t dobtak piacra
Vadiúj Barbie-babát dobtak piacra. Ez eddig nem nagy újság. Ami viszont azzá teszi, az az új szuperképessége: ez a Barbie képes arra, hogy a tulajdonosával “beszélgessen”.
A folyamatot úgy kell elképzelni, hogy a baba folyamatos WiFi kapcsolattal rendelkezik, és ha ifjú gazdája kérdez tőle valamit, előszedi az odaillő választ a szupertitkos Barbie-szerverekről. Ami a para, hogy a babák képesek tanulni is, agyafúrt algoritmusok segítségével analizálják a készítők a kislányok kérdéseit és válaszait. Így a gyerekek még boldogabbak, hogy milyen okos babájuk van, a felnőttek pedig szinték boldogabbak, hogy nem rajtuk lóg a gyerek, hanem szépen játszik az új Barbie-jával. A háttérhatalom azonban a gyerekek minden Barbie-hoz intézett szavát rögzíti, így idővel egész csinos adatbázis fog képződni a módosabb szülők gyermekeiről.
F: MTV 2015 márc. 16.
Egyre több adatot kérnek Orbánék a Facebooktól
A fél évvel korábbihoz képest több mint kétszer annyi felhasználó adatairól, üzeneteiről érdeklődött a Facebooknál valamilyen magyar kormányzati szerv 2014 utolsó hat hónapjában.
A Facebook friss adatokat tartalmazó átláthatósági jelentése szerint míg a magyar állami szervek az első félévben 78 facebookozóra voltak kíváncsiak, a másodikban már 167-re. A kérések harmadát legalább részben teljesítette a közösségi oldal.
A magyar kormányzati szervek facebookos érdeklődésének élénkülése folyamatos: 2013 első félévében 24, a második félévben pedig 51 felhasználóról kértek ki adatokat a magyarországi kormányzati szervek. Ezek alapján az éves növekedés több mint háromszoros.
F: HVG, 444 2015. március 17.
Mennyire biztonságos a Viber?
…Az ingyenességnek azonban ára is van, Kun a Vibert említi példaként. Akik ezt az alkalmazást használják, óriási biztonsági árat fizetnek érte. Amikor az ügyfél elfogadja a felhasználási feltételeket, abba is beleegyezik, hogy a Viber az ő készülékében lévő telefonkönyv tartalmáról központi másolatot készítsen, és adatai a Viber központi szervereire felmásolódjanak. Ez Kun szerint segíti ugyan a felhasználók automatikus összekapcsolódását, ezért kényelmessé teszi a kapcsolatteremtést, viszont a partnerlista összes eleme egy harmadik személy vagy egy állami szervezet tudomására juthat. „Így lehetővé tesszük, hogy a kapcsolati hálónkban kutakodjanak, adatok után halásszanak. Magánfelhasználóként ez akár egyéni döntés is lehet — valamit valamiért. De üzleti célra is használt telefonok esetén adatvédelmi szempontból főbenjáró bűnt követ el, aki ebbe beleegyezik” — figyelmeztet a szakértő, hozzáfűzve, hogy a Viber egyik alapítója az izraeli titkosszolgálat volt tagja.
F: HVG (regisztrációval) HVG febr. 16.
Információs szolgáltatás — otthonról; pl.
Az olcsó, gyors és hatékony munkavégzésre jó példa az, hogy a hvg.hu munkatársának egyik Kínában élő ismerőse az egyik, szabadúszóknak kitalált oldalon kapott feladatot egy amerikai megrendelőtől. Az ismerősünknek el kellett mennie a lakhelyétől nem messze található technológiai vásárra, ott be kellett szereznie különböző információkat a kiállított termékekről és összefoglalót írt róluk. A megrendelő így meg tudta spórolni a kiutazás költségét, nem kellett végigjárnia az egész vásárt, hanem kapott egy zanzásított összefoglalót az őt kifejezetten érdeklő termékekről. A munkát elvállaló ismerősünk is jól járt, mivel ezzel pluszpénzt – kínai viszonyokhoz képest ráadásul egy jobb összeget, ha jól emlékszik, akkor 50 dollárt, úgy 14 ezer forintot — tudott keresni.
F: HVG 2015. febr. 5.
Képviselői vagyonnyilatkozatok — civilek tették adatbázisba
A K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet felhívására több tucat lelkes fiatal gyűlt össze a szervezet Damjanich utcai székhelyén a Vagyonnyilatkozatok hajnalán. Néhány óra leforgása alatt adatbázisba rendezhető, egységes formában feldolgozták a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatait, így a kézzel írt, gyakran bornírtságokat tartalmazó dokumentumok jóval átláthatóbbakká váltak, a képviselők vagyonosodása is ellenőrizhetőbb lesz.
A probléma az eddigi vagyonnyilatkozatokkal az volt, hogy az adatok nem voltak strukturáltak, elektronikusan feldolgozottak, így szabadon kereshetők és rendszerezhetők. A K-Monitor, a Transparency International hiába kérték, hogy az Országgyűlés honlapján tegyék elektronikusan is könnyen kereshetővé a vagyonnyilatkozatokat, egy adatbázissá fejlesztve az adatokat, erre nem került sor. Így a civilek erre maguk kerítettek sort. Természetesen az, hogy nyilvánosak és rendszerezettek az idei vagyonnyilatkozatok, még nem jelenti azt, hogy a tévesen (vagy hamisan) feltüntetett jövedelmi állapotoknak lenne bármilyen jogkövetkezménye a képviselőknél, de az átláthatóság egyre jobban biztosított a civilek munkájának köszönhetően. Az adatok még feldolgozásra várnak és többségében ellenőrzésre szorulnak, de hamarosan bárki hozzáférhet és kutathat közöttük, mintha csak egy modern demokráciában élne.
F: HVG 2014. febr. 5.
Használt telefonokról kerülnek ki intim adataink
A magyarok 37 százaléka megszabadul régi mobilkészülékétől, amikor beszerzi az újat. A legtöbben beszámíttatják vagy elajándékozzák korábbi telefonjukat, de akadnak olyanok is, akik egyszerűen kidobják a szemétbe. Az adatokat azonban csak nagyon kevesen törlik megfelelően a régi készülékről.
F: Prím 2015. jan. 29.
Adatvédelem — A szabályok annyit érnek, amennyire betartják azokat
Január 28-án tartják az adatvédelmi világnapot, amelynek a célja, hogy felhívja a figyelmet az adatvédelem fontosságára. Azt már olvashatták, hogy a DIMSZ Adatvédelmi és adatbiztonsági tagozata összegyűjtötte, hogy jelenleg milyen gyakorlat van a hazai piacon, és az EU-s adatvédelmi rendelet kapcsán milyen lépések várhatók, most viszont a szövetség egyik képviselője, illetve elnöke hosszabban is kifejti ennek hátterét és az iparágat érintő lehetséges változásokat.
F: Kreatív
Az oroszok kémkednek a legtöbbet
Az elmúlt hét évben orosz eredetű kémprogramok számos politikai és katonai célpontot, valamint gazdasági társaságot támadtak meg az Egyesült Államokban és európai országokban. A G Data szakértői szerint a legveszélyesebb kártevők ugyanazoktól a fejlesztőktől származnak.
F: Prím 2015. jan. 26.
A felhasználók harmada nem elég elővigyázatos, mikor saját készülékéről van szó
A B2B International és a Kaspersky Lab közös felmérése szerint az európai válaszadók 33 százaléka szívesen megosztja okostelefonját, tabletjét vagy notebookját családtagjaival, barátaival vagy akár kollégáival. Nem látnak ugyanis kockázatot a készülékük megosztásában, pedig a tárolt adataikat veszélybe kerülhetnek.
F: Kütyü 2015. jan. 20.
ADATNYILVÁNOSSÁG
Alkotmánysértés mögé bújna a kormány
Egy alkotmánybírósági döntés szerint az állami szerveknek bíróság előtt kell igazolniuk, hogy okkal titkosítottak bizonyos adatokat. Ez az eddig ellenőrizetlen minősítési gyakorlat végét jelentheti. A kormány keresi a kibúvót.
Az Átlátszó oknyomozó portál három éve kérte ki a dolgozók névsorát és beosztását a Külügyminisztériumtól, miután az a törvényi előírás ellenére sem tette közzé a kinevezéseket és felmentéseket tartalmazó listát. A tárca megtagadta az adatigénylést, mondván, külföldi titkosszolgálatok felhasználhatnák az információt. Az Átlátszó első fokon megnyerte a pert, mire a minisztérium titkosította az adatokat.
F: NOL 2015. febr. 21.
Embert fotóztál? Most meglakolsz! — és a Harlan-féle teszt
Civilizált országokban példa nélküli törvényt fogadott el tavaly tavasszal Magyarország parlamentje: csak azt lehet lefényképezni, aki beleegyezik, hogy lefényképezzék. De az állami ámokfutás, amire a külföldi sajtó figyelmesebb része is összehúzta a szemöldökét, folytatódik: egy a napokban szintén a kormány által benyújtott törvénymódosítás értelmében aki bárkit engedély nélkül lefotóz, és ezért beperlik, azt gyorsított eljárás keretében bíróság elé áll, a bíróság pedig, ha olyan kedve van, elégtételre – pénzbüntetésre – kötelezi, és kidobatja vele az illegálisan készült fotót a kukába.
F: 444 2015. febr. 16.
Elloptak 10 millió jelszót – itt ellenőrizheti, hogy az öné is köztük van-e
Tízmillió felhasználónév-jelszó párost tett közzé egy biztonsági szakértő. Ellopni mások lopták el őket, ő csak összegyűjtötte az interneten bárki számára elérhető forrásokból. Megmutatjuk, hogyan ellenőrizheti, hogy érintett-e – ha igen, azonnal cseréljen.
F: HVG 2015. febr. 16.
Mégis, kinek a parabolája?
Változatlanul a külföldi titkosszolgálatok érdeklődésének középpontjában áll a kémek által kedvelt Bécs.
Ausztria biztonságának erősítéséről döntött múlt heti ülésén a bécsi kormány. A közel 300 millió eurós csomagból a legnagyobb összeget, 126 milliót az interneten végrehajtható támadások kivédésére fordítanak, újabb száz szakembert vesznek fel e különleges szolgálathoz. Bécs a terrorizmus ellen erősíti számítógépes csapatát, de azért követi barátai tevékenységét is, ami szintén figyelemre méltó. A profik hallgatásától kísérve oknyomozó újságírók, ellenzéki politikusok, lelkes amatőrök széles sávon adatokat gyűjtő és továbbító, képzeletbeli háromszöget vélnek kirajzolódni a bécsi „égben”, melyet gyanújuk szerint nem más, mint az elektronikus kommunikáció nemzetközi figyelését végző amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) működtet.
F: HVG 2015. jan. 28
INFORMÁCIÓFORRÁSOK
Híroldalak, országok szerint
A hagyományos médiabirodalmak közül egyre kevesebb engedheti meg magának, hogy kiterjedt tudósítói hálózatot tartson fenn szerte a világban. Szerencsére az így megnyíló űrbe sokan betüremkedtek: világvégi blogocskák okos szerzővel, szabadúszó újságírók vagy éppen helyi nagy napilapok, amelyek rájöttek, hogy megéri fenntartani egy angol nyelvű honlapot is. Aki a világ ügyeivel kapcsolatban képben akar lenni, soha nem volt olyan kényelmes helyzetben, mint éppen ma. Az alábbi összeállításban Nicaraguától Pápua Új-Guineáig a legjobb forrásokat szedtük össze.
F: 444 2015. febr. 28.
Egyre népszerűbben az online ipari árverések (beszerzési információ)
Magyarországon is egyre népszerűbb az ipari eszközök online aukciója; az Intergavel Aukciószervező Kft-nek a 15 százalékos jutalékból 2007-ben még 100 millió forintos bevétele származott, amely 2013-ban elérte a 32 millió, a múlt évben pedig a 60 millió eurót — mondta Kocsis Csaba ügyvezető igazgató sajtótájékoztatón Budapesten.
F: Prím 2015. febr. 14.
Twitterrel azonosíthatók az egészségi kockázatok
Segíthet azonosítani a szívbetegség szempontjából kockázatos helyzetben lévő közösségeket és azok pszichológiai jólétéről is sokat elárulhat a Twitter – derült ki ausztrál és amerikai kutatók tanulmányából.
A Melbourne-i Egyetem és az amerikai Pennsylvaniai Egyetem kutatóinak eredményei szerint az olyan negatív érzelmű szavak, mint a “gyűlöl” és az “unott” ismétlődő előfordulása egy közösség tagjainak Twitter-bejegyzéseiben, összefüggött a szívbetegségek magasabb arányával az adott közösségben, még az olyan tényezők figyelembevétele után is, mint a jövedelem és az iskolai végzettség.
F: Prím 2015. jan. 24.