Nyomozóból nyomtalanító
Zaklató teszi pokollá az életét? Összeveszett az üzlettársával, és jobbnak látja eltűnni? Hatalmas vagyonhoz jutott, és nem szeretné, ha az egész rokonság pumpolni kezdené? Csupa olyan körülmény, amely megágyazhat a gondolatnak: illegalitásba kellene vonulni. Csupán pénzkérdés, hogy ehhez szakértő tanácsot kapjon az eltűnni vágyó ügyfél: Frank Ahearn egykori amerikai magánnyomozó egy 350 dolláros első konzultáció után 30–40 ezerből kihoz egy megfelelő új életet. Ahearn üzlete arra épül, hogy pont az ellenkezőjét csinálja annak, amit előző életében művelt. Akkor rejtőzködő embereket kutatott fel, mostanra jól tudja tehát, mi kell az eltűnéshez, és hogyan lehet mégis felkutatni valakit. Vagyis, ha van alkalmas ember a kíváncsiskodók vagy éppen üldözők félrevezetéséhez, akkor ő az. – F: HVG 2024. márc. 21.
Harminc év a rendőrségnek, harminc perc egy újságírónak
Egy oknyomozó riporter azonosította a múlt héten elfogott német terroristanőt. – A német rendőrség Berlinben elfogta a 65 éves Daniela Klettét, akit harminc éve kerestek terrorcselekményekben való részvétele miatt. A Vörös Hadsereg Frakció (Rote Armee Fraktion – RAF) szélsőbaloldali terrorszervezet egykori tagját Berlin Kreuzberg negyedében, egy közönséges, nyolcemeletes bérházban levő lakásban fogták el, ahol Claudia Ivone néven élt, olasz útlevéllel. A környék kutyasétáltatói leginkább a Malaika nevű fehér kutyájáról ismerték, a ház lakói arról, hogy barátságos és segítőkész szomszéd, aki olykor gyerekeket korrepetál, és néhányan azt is tudták róla, hogy érdekli a capoeira. – F: Qubit, 2024. márc. 7.
Politikai célú közvéleménykutatás és a respekt
Miután [HVG-]olvasónktól nemrég telefonon kérdezte egy közvélemény-kutató, hogy mi a véleménye a kegyelembotrányról, elindultunk felgöngyölíteni, kik lehetnek azok, akik a döntések előtt segítenek a kormányzatnak megismerni a választópolgárok aktuális hangulatát.
Egy neve elhallgatását kérő iparági forrásunk úgy fogalmazott, “nagy respektje van ennek a szakmának [mármint a kutatásnak], hála Rogán Antalnak”. Mióta közismert, hogy a Fidesz mindent, amit csak lehet, mér, és sikert sikerre halmoz, a cégek is szívesebben kutatnak, jobban bíznak az eredményekben. Annyi pénze persze semelyik cégnek nincs erre, mint Rogán Antaléknak.
Egy ezer fős online közvélemény-kutatás durván 3, egy telefonos 3-4 millió forintba kerül ma a piacon. Függ persze a tartalomtól és sok minden mástól, de iparági forrásaink szerint ezek a számok nagyjából stimmelnek. Ha a propagandaminisztérium rendel hetente vagy kéthetente egy-egy kutatást, bizonyos témákra még pluszba ráindítanak egyet, minderre rájön még az elemzés és a tanácsadás, már legalább 15-20 millió forintnál tartunk havi szinten. És ez még egy visszafogott becslés. Sokkal többet megér a Fidesznek, hogy megnyerjen egy választást.
… Azt ugyanis legfeljebb pletykaként lehet hallani, mely cégek a Fidesz vagy a kormány beszállítói. Egy ideig a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézetről lehetett hallani, egy bizonyos Társadalomkutató Intézet vagy Magyar Társadalomkutató Intézet is előkerült, majd a szintén a Szinapszishoz tartozó Amygdala, később a Call Express is, amely viszont nem önálló cég. – F: HVG, 2024. márc. 11.
Nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb – kiismerhetetlenségre is épít
Kínában a legmodernebb infokommunikációs technológia, a mesterséges intelligencia és hús-vér emberek hibrid szövedékéből építik a jövő digitális panoptikonját, ahol idővel mindenkinek minden cselekedete megfigyelhetővé és kontollálhatóvá válik majd. Ez a rendszer szándékosan kiismerhetetlen, amivel igazodásra kényszerít minden benne élőt. Láthatatlan ketrecbe zárja saját állampolgárait, ellehetlenítve minden ellenállást, célja elhallgattatni a kritikus hangokat. Bár Nyugatról nézve már most is egységesnek tűnik ez a rendszer, egyelőre csak a kiépítése zajlik, de már most intő példa arra, hogyan ne akarjunk (poszt)modern társadalmat építeni.
A téma apropóját az adja, hogy 2024 februárjában rendezték meg idehaza a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált. Az idén tízéves rendezvényen mutatták be a Total trust című, Jialing Zhang rendezte dokumentumfilmet, ami pár napja felkerült az RTL+ kínálatába is. A vetítés után kerekasztal-beszélgetést szerveztek Knut Jäger (a film producere), Sükösd Miklós (rendszerváltó szociológus, médiakutató, a Koppenhágai Egyetem kommunikációs tanszékének docense) és jómagam részvételével, amit Nagy Gábor (HVG) moderált. A kerekasztal felvétele pár napja elérhetővé vált több felületen is (a YouTube-on videó vagy podcast formájában, a Spotify-on eredeti verzióban vagy magyar szinkrontolmáccsal). De hogy a fenébe kerülök én egy kínai film szakértői panelébe? Röviden: jobb híján, ugyanis a felkért hazai Kína-szakértők kivétel nélkül elutasították a részvételt. Nekem viszont nem múlik a kenyérkeresetem azon, hogy mit merek vagy nem merek kimondani, leírni Kínával és az ott lassacskán kiépülő totális digitális megfigyelő állammal kapcsolatban. – F: G7, 2024. márc. 15.
Szép új világ: deepfakes ante portas (Vadász Pál)
A deepfake (jövevényszóként honosodott, a mélyhamisítást senki sem használja) mesterséges intelligenciával manipulált szintetikus médium, amelynek lényege, hogy egy személy megjelenését helyettesítse egy másikéval. Etimológiailag a „deep learning” és a „fake” szóösszetételből származik. Formátumát tekintve lehet hang vagy videó. Tartalma szerint lehet művészeti alkotás, a szórakoztatóipar terméke, és igen, hamis hír (fake news), rosszindulatú, félrevezető tartalom.
Deepfake alkalmazható az úgynevezett social engineering területén is. Ez a kiberbűnözésnek az a területe, amelynek során valaki megtévesztő beszéddel ráveszi az áldozatát egy számára káros cselekedet elvégzésére. Ilyen lehet például egy jelszó kiadása, egy nyugdíjas rábeszélése a banki információi kiadására stb. A műfaj különlegesen veszélyes változata, amikor egy rokon szintetikus hangján vészhelyzetet mutatva csalnak ki pénzt a pánikba esett családtagtól, baráttól.
A deepfake beazonosítása általában azon alapul, hogy a mesterséges intelligencia apró hibákat vét. A képen rosszul áll az óra mutatója, a szövegben nem tökéletes a kontextus. A vizsgálatot ember vagy gép egyaránt végezheti, az utóbbi egyre nagyobb hatékonysággal.
A deepfake-ek megrendíthetik a bizalmat a minket körülvevő virtuális világban. Igaz ez választások befolyásolására, de legalább ennyire veszélyes az igazságszolgáltatás területére is. Ha nem lehet megállapítani egy hang, kép vagy videó alapú bizonyítékról, hogy valódi-e vagy hamis, akkor a bírói munkát alighanem teljesen újra kell gondolni.
2024 a választások éve lesz, és nem fogunk meglepődni, ha honi vagy éppen külföldi forrásokból számos deepfake videó fog megjelenni a szavazók befolyásolása céljából. Erre figyelmeztet az ENISA tanulmánya. – F: ITKI Blog, 2024, febr. 19.
A (mesterséges) intelligencia paradoxona: az MI irracionálisabbá teheti a piacokat
A világ talán legjelentősebb pénzügyi lapja, a Wall Street Journal egy rendkívül izgalmas kérdést, valamint egy nagyon érdekes és ígéretes MI-alkalmazási területet vizsgált meg egy kicsit közelebbről. A mesterséges intelligencia elemző ereje, vagyis az a képessége, hogy múltbeli adattömegekkel dolgozva az emberi szem számára nehezen észlelhető mintázatokat, rendszerességeket, netán törvényszerű ismétlődéseket fedezzen fel, különösen ígéretes eszközzé teszi ezt a technológiát a pénzügyi világ – sokszor éppen jövőbeli eshetőségeire tippelő – szakemberei számára. A technológia felgyorsuló fejlődésével szakértői körökben immár felmerült a kérdés: lehet, hogy hamarosan beköszönt az az időszak, amikor a hús-vér befektetési portfólió kezelők menthetetlenül „elavulttá” válnak egyszerűen azért, mert az algoritmusok következetesen jobb előrejelzéseket adnak majd náluk? Vajon elképzelhető-e, hogy a piacok, a tőkés gazdaságok legfontosabb gazdasági színterei tökéletessé válnak? Olyan végső egyensúlyi mechanizmussá, ahol az árak az emberi beavatkozás különféle „fénytöréseitől” mentesen, a gazdasági realitás hű visszatükrözőiként funkcionálhatnak és ahol többé nem torzítja a valóságot az emberi beavatkozás. A cikk közgazdász szerzője rövid, de a laikusok számára is követhető módon, gazdaságtörténeti hivatkozásokkal is megtámogatva viszi végig következtetését: miközben az MI ténylegesen csökkentheti vagy akár teljesen el is tüntetheti az emberi irracionalitásból fakadó piactorzító hatásokat, a piac strukturális irracionalitásait – amelyek a piaci szereplőkre nehezedő kényszerekből erednek – nem tünteti el, sőt, akár még fel is erősítheti azokat. – F: MI Újság; Wall Street Journal (The Intelligence Paradox: AI May Make Markets Less Rational)
Kereső vagy mesterséges intelligencia?
Jelentősen veszítenek piaci részesedésükből a hagyományos keresőmotorok – jósolja a Gartner. Az elemzőcég előrejelzése szerint 2026-ra 25 százalékkal kevesebb keresést végeznek majd az olyan felületeken, mint az erre évek óta mindenki által megszokott eszközként használt Google vagy Bing keresők. A jelenség mögött a generatív mesterséges intelligencia áll: az OpenAI-féle ChatGPT, annak a Microsoft által használt verziója vagy a Google – Bardról Geminire átnevezett – chatbotja ugyanis köznapi nyelven beírt kérdésekre hasonló szöveges formában ad választ. Kapcsolódó hír, hogy a The Information című technológiai oldal értesülése szerint az OpenAI egy olyan szolgáltatáson dolgozik, melyet kifejezetten a Google kereső konkurensének szán. A Gartner szerint a következő években várható átalakulás új feladat elé állítja az online marketingeseket, akiknek az eddigiektől eltérő algoritmusok számára kell szimpatikussá tenniük a tartalmaikat. Ennek pontos módszerei máig nem világosak, kidolgozásuk még várat magára. Általános szakértői félelem az MI-alapú chatbotokkal kapcsolatban, hogy válaszaik gyakran tartalmaznak fiktív vagy tényszerűen hamis információkat. Igaz, ez a hagyományos online keresés találati listájával sincs másként, legfeljebb azon a terepen már többen megtanultak eligazodni. – F: HVG, 2024. febr. 29.
Lenyomták a ChatGPT-t, új királya van a mesterséges intelligenciának
Mások mellett az Amazon és a Google dollármilliárdokban mérhető befektetése áll az Anthropic nevű amerikai saját nagy nyelvi modellje, a Claude fejlesztése mögött. Azért tették bele a pénzt, mert úgy gondolták, ez a platform lenyomhatja a ChatGPT-t. És ez most meg is történt.
Tavaly nyáron debütált az az egyedülálló platform, amit a Kaliforniai Egyetem oktatói és hallgatói dobtak össze. A hely neve Chatbot Arena, a lényege pedig az, hogy különböző mesterséges intelligenciák (MI) egymásnak ereszthetők, hogy kiderüljön, melyik a jobb. Most olyan dolog történt, amire még nem volt példa: lekerült a ranglista első helyéről az OpenAI által fejlesztett, a ChatGPT szolgáltatás mögött is dolgozó GPT-4 nagy nyelvi modell (LLM) – számolt be róla az ArsTechnica.
A trónfosztó az OpenAI egykori alkalmazottai által alapított Anthropic Claude 3 Opus LLM-je. Az X-re az eredménnyel kapcsolatban egy szoftverfejlesztő csak annyit írt ki: meghalt a király. – F: HVG, 2024. márc. 28.
Tavaly 28 olyan döntést hoztak Orbánék, amiről még akár 90 évig nem tudhatunk meg semmit
Tavaly sokkal több titkos kormányhatározatot hozott a kabinet, mint egy évvel korábban, vagyis összébb húzta Orbán Viktor a Karmelitában a nyilvánosság függönyét – méghozzá pontosan 28-szor. A Miniszterelnöki Kormányiroda a hvg.hu közérdekű adatigénylésére válaszul ugyanis közölte: 2023-ban a kormány 28 titkos, úgynevezett háromezres kormányhatározatot hozott.
Ritkán ilyen rövid egy közérdekű adatigénylésre érkező válasz, mint ez, vagyis egy kétjegyű szám. Csakhogy a darabszámnál többet tényleg nem lehet közölni ezekről, mivel a kormányhatározatoknak nemcsak a tartalma titkos, vagyis “nemzeti minősített adat”, hanem már a címe is, mert abból kiderülhetne, milyen témáról szól. – F: HVG, 2024. márc. 1.
Lett még 635+110 titkolt kormánydöntés, amiről 20 évig nem tudunk majd
Tavaly 745 olyan határozatot hozott az Orbán-kormány, amely nem titkos ugyan, mégis elzárják a nagy nyilvánosság elől, méghozzá rögtön 20 évre. Ám néhány mégis kiszivárgott közülük: egyikkel a kormánytisztviselőket kötötték röghöz, másikkal a kirúgott katonák elhelyezkedését nehezítették, egy harmadik pedig kötelezővé tette egy Palkovics-közeli cég szoftverét az állami szférában. – F: HVG, 2024. márc. 9.