MIBE Hírlevél, 2024. június

 

MIBE-klub

Dr. Horváth Ádám Béla közgazdász, hírszerző, egyetemi adjunktus, megmutatta, melyek a széthagyott információmorzsáink, példákat hozott, miért jelenthetnek kockázatot. Elmondta: nem is olyan bonyolultak és költségesek e morzsákat elemző technológiák. Mutatott gyakorlatot arra, hogyan lehet a nem kívánatos “digitális lábnyomokat” eltüntetni. Folyt.: MIBE

 

Kiegészítés a Digitális lábnyomunk csökkentése c. MIBE-klubon elhangzottakhoz

Az egyszerűbb pénzlenyúlástól a virtuális emberrablásig igen szélesre bővült az online csalók által alkalmazott módszerek köre. A magyarok egyre nagyobb része van tisztában vele, hogy egy átlagember is könnyedén bajba kerülhet, és az elterjedtebb csalási formák ellen egyre többen fel is készülnek. – F: HVG, 2024. jún. 19.

 

Online közösségek építése, az alapoktól

Az online közösségek létrehozása és ápolása nélkülözhetetlen eszközök az info-szakemberek számára. Első lépés, hogy megértjük, mit jelent egy közösség tagjai számára. Melyek a minden közösségben azonos célok és melyek az egyedi igények. Sarokkő: olyan tér kialakítása a csoport kollektív tudásának és érdeklődésének felhasználására, melyben a tagok értékesnek és elkötelezettnek érzik magukat.

Öt kulcsfontosságú stratégia a közösségi szerepvállaláshoz

  1. Kíváncsiság és öröm – Legyenek interaktív tartalmak, például érdekességek felvetése, vetélkedők és tematikus események, melyek szórakoztatnak, oktatnak és részvételiek, biztosítva a tagok összetartozás érzését és érdekeltségét a közösségben.
  2. Következetesség – A rendszeres hírek és megosztható tartalmak életben és elevenen tartják a közösséget, például közreadott rendezett tartalmak, brand-hashtagek és a közösségi média megjelenések, erősítve a tagok elkötelezettségét. Biztassuk a tagokat, hogy információkat terjesszenek saját hálózataikon.
  3. Hiteles interakciók – Biztosítsunk közvetlen és kötetlen kapcsolatot a tagoknak a véleményvezérekhez és társaikhoz. Tapasztalataik megosztásának lehetősége egyben elismerés is számukra.
  4. Technológiai alkalmazások – Videók, az élő eseményeket és a valós idejű visszajelzést támogató platformok által a passzív résztvevők aktívakká válnak. A Feedly és más közösségi platformok hatékonyak a bevonásban és tájékoztatásban. Vagy a tartalmak visszakeresésében. Ha szokatlan érzés az egyirányú videó, a rögzített Zoom biztonságosabb érzés lehet.
  5. Belépési folyamat – A rendszeres hírlevelek, heti összefoglalók és személyes bevezetők segíthetnek eligazodni a közösségben. A kitűzők, felkérések vagy külső elismerések erősítik az összetartozás érzését. Ide tartozik pl. az üdvözlő videó a közösség tagjainak.

Az online közösség építése folyamatos odaadást, stratégiai tervezést és a közösség szükségleteinek mélyreható ismeretét igényli. Az információs szakember a fenti pontokkal élénk, fenntartható közösségeket hozhat létre, elősegítve a tudásmegosztást és a szakmai fejlődést, és segít az elkötelezett, felhatalmazással rendelkező emberek hálózatainak kiépítésében. – Elizabeth Hutchinson cikkét referálta: MG. – F: AIIP, 2024. jún. 11.

 

Mivel foglalkozik egy akadémiai adatszakértő?

Egy akadémiai adatszakértő (academic data scientist) szerepe rendkívül összetett. Ezek a szakemberek az akadémiai, statisztikai és programozási ismereteiket használják az adatok begyűjtésére, elemzésére és modellezésére annak érdekében, hogy támogassák az oktatást, a kutatást és a döntéshozatalt a legkülönbözőbb területeken. Szerepük különösen fontos az adatvezérelt döntéshozatalban, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír az üzleti, a kormányzati és az akadémiai életben egyaránt.

Az akadémiai adatszakértők gyakran dolgoznak együtt más tudományágak szakértőivel vagy optimális esetben maguk is akadémia szakemberek annak érdekében, hogy komplex problémákat még hatékonyabban oldjanak meg. Például egy jogi kutatás során az adatszakértő segíthet a jogszabályok, egyedi vagy nemzetközi döntések elemzésében és ezek értelmezésében, míg egy közgazdasági kutatásban az adatok modellezésével és előrejelzésekkel járulhat hozzá a kutatás sikeréhez. Az akadémiai adatszakértő szerep betöltéséhez számos technikai és módszertani ismeretre és készségre van szükség. Ezek közé tartozik a programozás, a statisztikai elemzés, a gépi tanulás, valamint az adatok vizualizálása és problémamegoldás készsége. Ezek mellett ugyanilyen fontos a tudományos módszertan ismerete, az üzleti érzék, valamint a kiváló kommunikációs készségek. A programozási nyelvek közül a Python a leggyakrabban használt az adattudomány területén, mert lehetővé teszi az adatok hatékony feldolgozását és elemzését, valamint a gépi tanulási modellek fejlesztését. Az R és SQL is népszerű programozási nyelvek, amelyeket adatkezelés, adatelemzés és adatbázis-kezelés terén használnak. Az SQL adatbázis-kezelő nyelv, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyszerűen kezeljék, elemezzék és tárolják az adataikat, valamint bonyolult adatelemzéseket és vizualizációkat végezhessenek. Az adatok vizualizálása mindháromnál kulcsfontosságú, mivel segítenek a kutatási eredmények érthető és áttekinthető bemutatásában. – F: ITKI Blog, 2024. jún. 21.

 

Dermesztő mennyiségű felhasználói adatot kért ki a magyar állam a Facebooktól

Soha nem fordultak még annyi adatkéréssel a Facebookhoz a magyar hatóságok, mint tavaly: közel 2700 felhasználó tevékenységéről vártak tájékoztatást a Metától, de a közösségimédiás szolgáltató kevesebb mint 60 százalékban tett csak ezeknek eleget. Évről-évre egyre több megkereséssel fordulnak a céghez Magyarországról: 2023-ban kétszer annyi felhasználói adatokra vonatkozó kérvényt küldtek, mint 2021-ben.

Egyre kíváncsibbak a magyar hatóságok a felhasználók Facebook-adataira: a Meta legújabb, most közzé tett átláthatósági jelentése szerint 1083 darab kormányzati adatkérést kaptak 2023 második félévében itthonról. Ezek szintén rekordszámú, 1267 ember vagy oldal információira vonatkoztak, mivel egyszere több személynél vagy oldalnál is kérvényezhetik a tájékoztatást.

Tavaly összesen 2116 kérvénnyel fordultak a közösségi médiaszolgáltatóhoz, amely messze magasabb szám, mint a hasonló lakosságszámú Csehországból (1421 darab) érkező megkeresés-mennyiség, míg elmarad az osztrák 3311 darabtól. Abból is látszik, hogy egyre kíváncsibbak az itthoni hatóságok, hogy a 2023-as adatkérés már több mint a duplája a 2021-ben küldött összes megkeresésnek (1019).  – F: Portfolio, 2024. jún. 3.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük