Csak szöveggenerálás, de baj is lesz belőle – A MI szabályozásáról Ződi Zsolttal a MIBE-klubban
Senki nem tudja az MI társadalmi hatását előre megjósolni – kezdte Ződi Zsolt, jogász, jogi informatikus, jelenleg az NKE kutatója a Magyar Információbrókerek Egyesületének múlt heti klubjában. – Ugyanis minden technológiának vannak előre nem várt hatásai. Például a Facebook-ot és a platformizálódást sem tudta senki megjósolni (társas életünket is ilyen weboldalakon éljük, pl. posztolással, lájkolással érintkezünk). ChatGPT-től lehet például jogi tanácsot kérni, jogi szöveget megfogalmazni, ha kiiktatjuk majd a “hallucinációt”. Mint mondta: jogászként is szövegből állít elő szövegeket, mint ahogy a ChatGPT is. Tehát konkurens is az eszköz. De ettől még nem kell megijedni.
Információkeresésben tehát az MI semmilyen újdonságot nem hozott: szövegből állít elő szöveget. Az információkeresés két válfajából – “Known item search” és az utóbbi önkényes döntéseket is tartalmazó “Subject search”-ből – a ChatGPT ez előbbit elrontotta: inkább elkezd halandzsázni. Az utóbbival kapcsolatban viszont – mivel nem tudja, hogy milyen célból tesszük fel a kérdést -, gyakran iterálnunk kell a kérdéseket. Meghatározott szövegeken való tanítás esetén ugyanakkor megadhatjuk a súlyokat. Ha ezt nem pontosítjuk, akkor a magukat jobban leíró szövegforrásokból inkább keres. Ez befolyásolja a hierarchiát, márpedig a jogi szövegeknek meg van a belső hierarchiája. Tevékenysége így nem forráshasználat, hanem szöveggenerálás. Ezért fordulhat elő, hogy nem találjuk meg általa a forrást.
Az olasz szabályozás betiltotta a ChatGPT-t. Nem alaptalanul. A mai világ azonban nem kompatibilis az adatvédelem korábbi szabályozásaival. Új volt például a közösségi média viselkedés alapú adatgyűjtése is, mert a profilalkotása nem fér össze a hagyományos adatvédelemmel. De tanulságos, hogy a betiltást követően hirtelen 2000-szeresére növekedett a VPN-re való Google-keresések száma. Ezért nem lehet már megúszni a katasztrófákat, biztosan ijesztő dolgok fognak még történni, hiába próbálják az államok megvédeni a polgáraikat. – F: MIBE, 2023. ápr. 19.
Kihasználják a Moravec-paradoxont – jobb döntések születnek az MI-vel
Moravec-paradoxon link szerint az emberi, illetve gépi tudás előnyösen kiegészíthetik egymást… Úgy tűnik, a MI által eredetibb és hatékonyabb taktikákat dolgozhatunk ki.” (MG)
– Sok évvel azelőtt, hogy a ChatGPT megjelent volna, a mesterséges intelligencia már megvillantotta képességeit. Először 1996-ban győzte le az IBM Deep Blue számítógépes programja Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot, majd 20 évvel később a Google DeepMind AI részlege által fejlesztett AlphaGo program aratott győzelmet a go történetének legerősebb játékosa felett. (…)
A City University of Hong Kong kutatói 5,8 millió, professzionális játékosok által 1950 és 2021 között hozott kőmozgatási döntést tartalmazó adathalmazt gyűjtöttek össze. Mesterséges intelligencia segítségével kiszámítottak egy “döntésminőségi indexnek” (DQI) nevezett mérőszámot, amely a lépések minőségét értékeli. Egy lépést akkor neveztek “újszerűnek”, ha az nem az előzők kombinációja volt. Kiderült, hogy az emberi játékosok lényegesen jobb és újszerűbb lépéseket tettek a mesterséges intelligencia 2016-os térnyerése után. Ezt megelőzően ugyanis a játékminőség javulása viszonylag csekély volt, az éves DQI nagyjából -0,2 és 0,2 között ingadozott, a mesterséges intelligencia megjelenése után azonban felfelé ugrott, 2018 és 2021 között 0,7 átlagos értékkel. 2015-ben csak a játékok 63 százaléka mutatott be új stratégiát, 2018-ra ez az arány 88 százalékra emelkedett.
A mesterséges intelligencia jelenléte arra sarkallta a játékosokat, hogy eredetibb és hatékonyabb taktikákat dolgozzanak ki. Ha pedig a mesterséges intelligencia jobb gojátékossá tette az embereket, minden remény megvan arra, hogy máshol is kitolhatja a kreativitás határait. – F: HVG, 2023. ápr. 6.
Fiatalítási hullám a katonai hírszerzésnél is: 53 embert küldenek el
Legalább 53 katonát rúgnak ki a katonai titkosszolgálattól a hvg.hu információi szerint. Vagyis azután, hogy a Honvédségtől százas nagyságrendben küldtek el tiszteket és főtiszteket, az erre lehetőséget adó kormánydöntés alapján a fiatalítás a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot is elérte. A körülbelül ezerfős létszámhoz képest arányaiban jelentős, mintegy félszáz embert érintő leépítési hullám zajlik a magyar katonai hírszerző és elhárító szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (KNBSZ) – értesült több, egymástól független forrásból is a hvg.hu. Úgy tudjuk, a katonai titkosszolgálatnál legalább 53 embert érint az a „fiatalítási” hullám, amely a Magyar Honvédségen már végigsöpört.
A hivatkozási alap is azonos: egy kormányrendelet lehetőséget ad a honvédelmi miniszternek, hogy egyoldalú döntéssel, kéthavi felmentési idővel felmondhassa a szolgálati viszonyát azoknak a katonáknak, aki elmúltak 45 évesek, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonnyal rendelkeznek. – F: HVG, 2023. ápr. 14.
„Az információnak értéke van” az üzleti könyvtári oktatásban: a keretfogalom megközelítése három nézőpontból
A Felsőoktatási és Tudományos Könyvtárak Egyesülete (Association of College and Research Libraries, ACRL) „Az információnak értéke van” / „Az információ érték” elnevezésű keretfogalmának három megközelítése lehetséges: az információnak mint árunak van értéke; az információ érték mint a döntéshozatal eszköze; a különböző perspektívák értékkel bírnak. A cikk szerzői – három különböző egyetem munkatársa – mindezt információs műveltségi órák ismertetésén keresztül mutatják be, elsősorban üzleti könyvtárosi nézőpontból.
Az elsődleges megközelítés szerint az érték dimenzióihoz tartozik az információ mint áru fogalma, illetve az információ mint a hatás/befolyás elérésének az eszköze. Ide köthető az az állítás is, hogy aki információs írástudó, az értékelni tudja az információ előállításához szükséges készségeket, időt és erőfeszítést. Az ezt a megközelítést használó órán elsőéves üzleti tanulmányokat folytató hallgatóknak (egy másik változatban pedig egy piackutatási kurzuson) mutatták be a Western Michigan Egyetemen (Kalamazoo, MI) a könyvtári forrásokat. A különböző forrástípusokat (pl. sajtóforrások, iparági/piaci jelentések, kormányzati adatok) a hallgatóknak a Nandakumar-féle költség–hatás mátrixban kellett elhelyezniük, a költségek közé sorolva a pénzügyi és időbeli befektetéseket, illetve az elvárt szakértelem szintjét is. Az óra azt demonstrálta, hogy az információ kereskedelmi értékkel bír, továbbá hogy a könnyen beszerezhető információk mellett a költségesebb információk begyűjtése stratégiai versenyelőnyhöz vezethet.
A második megközelítés abból indul ki, hogy az információ a döntéshozatalt szolgálja társadalmi-gazdasági kontextusban. A kapcsolódó oktatási anyag a Purdue Egyetem (West Lafayette, IN) Krannert Menedzsment Iskolája egy bevezető menedzsmentkurzusának a részét képezte. A hallgatók azt a csoportfeladatot kapták, hogy vizsgáljanak meg három piaci szereplőt, és válasszák ki közülük a legjobbat az egyetemmel való együttműködéshez méret, gazdasági kilátások, a projekthez való illeszkedés, valamint az információk transzparenciája szempontjából. A cégeket pontozniuk kellett az egyes szempontokból, továbbá rangsorolniuk kellett az egyes szempontok fontosságát is. A végső döntésnél meg kellett indokolniuk, melyik szemponto(ka)t vették figyelembe. Tanulságként levonható, hogy az információs túlterhelés folytán olykor szem elől tévesztették, hogy miért is gyűjtik az információkat, mik a döntéshozatal kritériumai. A kurzus után mindegyik csoport azt állította, sokat javultak a döntéshozatali képességei. (ref.: Koltay Tibor) Humanus
Tapasztalatokon túli gondolkodás segítheti a tanácsadást
Ha elakadt, Kelper mindig kilépett a megszokott gondolkodás keretei közül. Ezt mondta: „Különösen szeretem az analógiákat, leghűségesebb tanítómestereimet, amik a természet minden titkát ismerik, és igen hasznosak tudnak lenni.” A mély analitikus gondolkodás során egymástól látszólag távol álló területek vagy helyzet között fogalmi kapcsolódásokat keresünk. Derde Gentner pszichológus tapasztalata, hogy ha két dolog a felszínen hasonlít, akkor van is közöttük valamilyen kapcsolat. De ez csak barátságos, azt stabil, alig változó tanulási környezetben, ismétlődő mintákkal működik. És nem baj ez, ha egész életünket szűkebb környezetben éljük le. De a barátságtalanabb világban eszünkbe kell jutnia elvont, vagy csak távolról hasonló dolgoknak is. Minél kreatívabbak akarunk lenni, annál inkább. Ha ebben a gonosz világban csak egyetlen területről származó tapasztalatainkra támaszkodunk, nem csupán korlátozzuk saját lehetőségeinket, hanem katasztrofális következményeket hívhatunk elő. – F: David Epstein: Sokoldalúság, HVG, 2021.