Az üzleti versenyfigyelés értékének mérése – esettanulmány
Bár a legtöbb tevékenység értékének mérése az üzleti életben nagyon elterjedt, gyakran nem mérik szisztematikusan a versenyfigyelés (Competitive Intelligence – CI) hozzájárulását, amely lehetővé tenné a cégek számára külső környezetük megértését. Ha mégis mérik, az általában a CI-termékek ráfordításaira összpontosítanak, nem pedig arra, hogy eredményeit hogyan használják fel a dönhozatalban. A vállalatoknak egyre inkább szeretnének konkrét mutatókat alkalmazni a CI értékének mérésére, különös tekintettel az általános üzleti teljesítmény növelésére. Bár a CI bevételnövelő képességének mérése bonyolult, ennek adata rendkívül értékes.
Egy 2020-es tanulmány szerint „a vállalatok főként olyan folyamatokra használják a CI-t, amelyek túlmutatnak az információgyűjtésen, beleértve a tervezést, elemzést, kommunikációt és menedzsmentet.” A szerzők szerint a CI nemcsak a piacnövelés, hanem a vállalatok túlélése szempontjából is létfontosságú.
Nem kérdés, hogy a CI változatos és jelentős stratégiai előnyökkel jár a vezetők számára. Például:
- Segítségnyújtás a versenytársak, beszállítók tevékenységének értékelésében
- A “meglepetések” körének csökkentése
- Az üzleti kapcsolatok változásainak előrejelzése
- Lehetőségek azonosítása a meglévő és potenciális piacokon
- Védelem a fenyegetésekkel szemben
- A stratégiai versenyképesség lehetővé tétele
- Tanulás mások sikereiből vagy kudarcaiból
- Olyan technológiák megismerése, amelyek hatással lehetnek a társadalomra és a kormányzati versenyszabályozások következményeire.
A CI 1980-as évek közepén történt megjelenése óta nyilvánvaló volt a hatás mérésének szükségessége. A felső vezetés általában azt várja a CI-től, hogy támogassa a megfelelő és időszerű üzleti intézkedéseket. Vannak bizonyos területek, ahol a CI megmutatta hatékonyságát, például az értékesítés támogatása, de ez a tanulmány ezen a szemponton túlmutat a stratégiai lépések támogatásának tágabb képébe. Vannak azonban, akik szerint nem kell mérni a hírszerzési tevékenységet.
A CI hatékonyságának kulcsmutatója a hírszerzés iránti igény. A felhasználás mértéke azonban nem feltétlenül tükrözi a CI hatékonyságát. Ha a döntéshozók aktívan keresnek versenyképesebb hírszerzési termékeket a döntéshozatal támogatására, akkor valószínűleg azt feltételezik, hogy a CI aktívan hozzájárul ahhoz. Az értékelés másik mutatója az, hogy milyen mértékben növekszik a CI iránti kereslet, és miért. A CI 2021-ben tanulmány szerint “2021-ben azon vállalkozások körében, amelyek bevétele a CI közvetlen eredményeként nőtt, 70%-uk számít a CI létszámának növekedésére, 61%-a pedig a nem létszámbeli növekedésére.” Eszerint ha a CI létszáma növekszik, akkor az eredményei iránti kereslet is nő.
A CI mérésének hasznos gyakorlatához a legtöbb esetben az „immateriális” javakat kell mérni: hírnevet, a hírszerzési eredmények iránti bizalmat stb. Izraeli pénzügyi szolgáltató cégünknél a következő mutatókat használták az információk mérésének támogatására:
- Rendszermetrikák – a technológia (szoftverrendszerek) CI alkalmazottak és belső ügyfelek általi használatának mértéke
- Kimeneti mérőszámok – a folyamat vagy a termé, például a szállítmányok vevői elégedettsége pontosság, időszerűség, hasznosság/érték stb. alapján
- Eredménymérők – a CI használatának a szervezetre gyakorolt hatása, azaz a stratégiai célok eléréséhez vagy a döntéshozatal támogatásához való hozzájárulás. (ref.: MG) – F: Scip, 2022. jan. A tanulmány teljes szövege.
A közösségi médián keresztül monitorozhatja a közhangulatot a kormány egy új izraeli szoftverrel
A közösségi média figyelésére alkalmas technikai eszközt vásárol a magyar kormány Izraelből – írja a Kibic. Az Avnon Group nevű cég szoftverével a kormány nyomon követheti és elemezheti a közhangulatot a közösségi médiás tevékenységek alapján. A Times of Israel cikke szerint az izraeli cégnél nem tudják, hogy a magyar kormány pontosan milyen célból vásárolja meg a terméket, de a tranzakciót az izraeli védelmi minisztériumnak is jóvá kell hagynia.
Az Avnon különféle fegyvereket – többek közt kiberfegyvereket – fejleszt, gyárt és ad el. A cikk szerint az ukrajnai háború kitörése óta megnőtt a cég európai forgalma, Lengyelországból, Csehországból és Litvániából is rendelnek tőlük fegyvereket. A cikkben is megjegyzik, hogy pont akkor vásárol egy újabb megfigyelési technológiát a magyar kormány, amikor az Európai Unió vizsgálja a Pegasus kémszoftver használatát. – F: Telex, 2022. szept. 28.
Így használd jobban a Google programozható keresőmotorját!
A Google Programmable Search Engine megoldása hasznos segítség lehet a könyvtárosok és a könyvtárlátogatók számára. A megoldás 2020-ban kapta ezt a nevet a Google Custom Search Engine (CSE) helyett. A szolgáltatás alapvető része megmaradt, de néhány funkció a névváltással megváltozott.
A megoldás lényege, hogy a felhasználók előre megadhatják a publikus URL-listát, amelyet a keresésekben viszont szeretnének látni. A többi oldal találatait a programozott kereső nem jeleníti meg. Ennek alternatívája lehet egy saját keresőmotor létrehozása, de néhány weboldal csak az ismert feltérképező robotokat engedi be a tartalmai közé, ezért a Google használata ebből a szempontból jobb választás.
A hagyományos keresőhöz hasonlóan működnek a következők: … – F: KIT Hírlevél, 2022. szept. 28.
MedNar: ingyenes szakadatbázis a mélyweb eléréséhez
Az olyan sztenderd orvosi adatbázisok mellett, mint például a PubMed és a MedlinePlus, a MedNar hasznos kiegészítőül szolgál a mélyweben történő információkereséshez azok számára, akik a legrelevánsabb és legfrissebb információkat szeretnék megtalálni, hogy felhasználhassák azokat a bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlatában. Mivel a mélyweb széles körű információkat tartalmaz, noha a hagyományos internetes keresőmotorokkal nem könnyen érhető el, ezért meg kell fontolni a mélyweben végzett kereséseket. Ez a cikk a MedNart vizsgálja, amely egy ingyenes mélyweb-adatbázis, és részletesen bemutatja, hogy az orvosi bizonyítékokat kutatóknak miért érdemes felvenniük az eszközkészletükbe. (Autoref.) – F: Humanus
Reagálunk a valóságra: az adatkurátori munka fejlődése és az infrastruktúra az Urbana-Champaign-i Illinois-i Egyetemen
Az Illinois-i Adatbank 2016 óta működik az Illinois-i Egyetemen (Urbana-Champaign, IL). A könyvtár égisze alatt működő kutatásiadat-szolgálat (Research Data Service) részeként biztosítja az egyetem kutatói számára a kutatási adatok nyilvános közzétételéhez szükséges infrastruktúrát. Egy 2019-es vizsgálat során a használók az adatbankot a kutatásiadat-szolgálat leghasznosabb elemének minősítették. 2020 decemberében az adatbank 300 publikus adatkészlettel rendelkezett, és közel 193 700 letöltést regisztrált.
Ahhoz, hogy valaki adatokat helyezhessen itt el, legalább egy adatlétrehozónak kapcsolódnia kell az egyetemhez, és az adatoknak végleges állapotban kell lenniük. Mivel az adatbank nyilvános hozzáférésű adattár, az adatokból az elhelyezés előtt minden kényes, bizalmas vagy jogilag védett információt el kell távolítani. Az adatok létrehozójának végezetül az összes létrehozótól és/vagy a szerzői jog tulajdonosaitól engedéllyel kell rendelkeznie az adatok nyilvános terjesztéséhez.
… Az adatbank munkatársainak az elmúlt években olyan technikai kihívásokkal is szembe kellett nézniük, mint a felhőalapú architektúrára való átállás, a nagy méretű fájlok hatékony továbbítása vagy az archív fájltípusok (.zip, .tar) kezelése. Ahogy a technológia fejlődik, szolgáltatásaikat is folyamatosan fejleszteniük kell annak érdekében, hogy reagáljanak a változó igényekre, és támogassák az adatok megosztásának gyakorlatát. – F: Humanus, (ref.: Koltay T.)
A HVG bírósági perének közepén írta át a kormány a szabályokat, hogy eltitkolhassa, miről szóltak az operatív törzs ülései
Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva titkosította, ráadásul visszamenőleges hatályú rendeletében a kormány a koronavírus-járványt kezelő operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit – éppen akkor, amikor ez ügyben bírósági eljárás zajlik, amit a HVG indított az adatok nyilvánosságáért.
Október 18-án lesz a következő tárgyalás abban a perben, amit a HVG indított még a nyár elején, kérve a bíróságot, hogy kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a dokumentumok szerinte még mindig döntés-előkészítő iratok.
Ezt a folyamatban lévő bírósági eljárást akadályozza a kormány egy friss rendeletével, amit nevezhetnénk akár Lex HVG-nek is, hiszen egyértelműen erre a konkrét esetre szabták azt, ráadásul visszamenőleges hatályú szabályt, amely hétfőn este jelent meg a Magyar Közlönyben, majd még aznap 23 órakor hatályba is lépett. – F: HVG, 2022. szept. 20.
Az adatetika…
Az adatetika (data ethics) elvi kereteit Floridi és Taddeo dolgozták ki 2016-ban, amelyet az etika új ágaként határoztak meg. Az adatetika az adatokhoz, az algoritmusokhoz és a vonatkozó eljárásokhoz kötődő morális kérdéseket vizsgálja azzal az igénnyel, hogy morális szempontból elfogadható jó megoldásokat fogalmazzon meg és támogasson. Az adatetika tágabb értelemben az adattudomány (data science) kereteihez kapcsolódik és kutatási irányait az adatok etikája (ethics of data), az algoritmusok etikája (ethics of algorithm) és az eljárások etikája (ethics of practices) adja, amely utóbbiba beletartozik a szakmai etikai és deontológiai megközelítés is. A bejegyzés kereteit meghaladja az etikai nézőpont mélyebb kifejtése, ugyanakkor az adatetika fejlődése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a technológiai innováció hatásait pontosabban megértsük. Ahogy Vizi E. Szilveszter fogalmaz, az etikai dimenzió következetes alkalmazása és meggyőző felmutatása feloldhat egy, a tudomány szerepét érintő dilemmát, mégpedig azt, hogy a tudomány teszi lehetővé a technológiai fejlődést, de a társadalom a tudósoktól várja az esetleges negatív hatások felmérését is. Az etikai hozzáállás kialakítása így növelheti a bizalmat az új megoldások iránt, ugyanakkor egyszerre jelenhet korlátot és lehetőséget a technológia számára. – F: Ludovika.hu, 2022. aug. 8.