Január 19-én, szerdán 17.00-kor online MIBE-közgyűlés
Tervezett tartalom a szokásos beszámolón túl: a 2022. év várható programjai:
- Ki a legügyesebb üzletiinformáció-szolgáltató, tájékoztató könyvtáros, diák információszerző? – E témában tervezünk versenyt indítani más intézményekkel, szervezetekkel összefogva.
- Startup-konferencia: Hazai és külföldi előadókkal azt a kérdést tervezi körüljárni a rendezvény, hogy hogyan lehet információs szolgáltatásokkal és kedvező környezettel támogatni a startupokat, illetve a stratup-kultúrát. Részletek rövidesen…
- Mit tanulhatunk a British Library Business and IP Centre tevékenységétől?
Illetve amit még fontosnak tartasz megbeszélni. Rövidesen további információt kapsz a közgyűlésről.
A népi hírszerzés eszköze Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet
Egy csehországi botrány irányította rá a figyelmet a budapesti székhelyű, de az egész közép-európai régióban aktív kínai intézetre, amely kutatókat édesget magához, ám aligha független a kínai hírszerzéstől.
A budapesti székhelyű Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet, mint a kínai kormány által finanszírozott agytröszt, több ezer eurót fizet közép-európai akadémikusoknak, hogy tanulmányokat írjanak neki a saját országukban zajló politikai, gazdasági, társadalmi eseményekről.
A Kína–KKE szép pénzt hajlandó fizetni azoknak, akik tanulmányokat írnak neki, az elvárás pedig nem nagy: a – nyilvánosan is elérhető – tudományos publikációk nem túl magas színvonalúak. Ezt nevezik „népi hírszerzésnek”, és mint ilyen, a jellegénél fogva nem a minőségre, hanem a mennyiségre törekszik. Ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy értéktelen, éppen ellenkezőleg: a kínai hírszerzés köztudottan mesterien alkalmazza azt a technikát, amivel nyers információk óriási tömegéből nyer ki értékes adatokat. F: HVG, 2021. nov. 25.
Az adatműveltségi kompetenciák felé: az üzleti tanulmányokat folytató hallgatók, a munkaerő-szükséglet és a könyvtáros szerepe
Az adatok értékes és erőteljes üzleti eszközök. A cégek ezért arra törekszenek, hogy adatközpontúvá váljanak, adatokat gyűjtve és nyilvántartva működésükről, ügyfeleikről, versenytársaikról és a piacról. Az adatokkal való hatékony munkával időt és pénzt takarítanak meg, ehhez azonban olyan alkalmazottakra van szükségük, akik jártasak az adatok hasznosításában. A kapcsolódó készségek a cégek minden részlegében fontosak, nem korlátozódnak az adatelemzőkre vagy a szakosodott üzletiintelligencia-pozíciókban dolgozókra. A jelenlegi munkaerőpiacon az adatok kezelésében jártas tehetséges szakemberekből hiány van, ami a frissdiplomásokra is igaz. Ennek a munkaerőigénynek a kielégítése érdekében tehát az üzleti munkaerőpiacra belépő hallgatóknak jártasnak kell lenniük az adatokkal való munkavégzésben, ami több és jobb képzést igényelne. Nem tudjuk viszont, hogy az egyetemek miként integrálják az adatműveltségi készségeket az üzleti képzések tanterveibe. A könyvtárosoknak vezető szerepet kellene vállalniuk ebben az integrációban, illetve a munkaerőpiacra készülő, üzleti tanulmányokat folytató hallgatók adatműveltségi készségeinek fejlesztésében.
Oktatni kell tehát az adatműveltséget, amely úgy határozható meg, mint valós kérdések feltevésének és megválaszolásának képessége kis és nagy adatok etikus felhasználásával. Az adatműveltség a médiaműveltségben, a vizuális műveltségben, a tudományos műveltségben és a statisztikai műveltségben gyökerezik, viszont különálló készségkészletként jelent meg. Ugyanakkor még nincs szabványosítva, amit a leírására használt kifejezések és meghatározások sokfélesége is mutat.
A hallgatóknak többek között olyan ismereteket és készségeket kellene elsajátítaniuk, mint az adatforrások minőségének értékelése, az adatok értelmezése, az üzleti életben használt adatok megértése, az adatok hatékony kommunikációja, az adatvezérelt döntéshozatal, valamint az adatetika és az adatbiztonság ismerete. Adatműveltség birtokában olyan feladatok megoldására lehetnek képesek, mint az adatok rendszerezése és tárolása, amely magában foglalja a következetes fájlelnevezési konvenciókat és a verziószámok ellenőrzését is, ami alapvető fontosságú a szükséges fájlok azonosítása, visszakeresése és megosztása szempontjából. A fájlok feletti ellenőrzés útján pedig megelőzhetővé válik azok elvesztése vagy véletlen nyilvánosságra kerülése.
Mindeközben tudnunk kell, hogy a munkáltatók és a frissdiplomások egymástól eltérő módon képzelik el a munkahelyi kompetenciákat, ami hatványozottan igaz az adatműveltségre. Ezért szélesebb körben kellene gondoskodnunk arról, hogy a szükséges készségeket az üzleti tanulmányok részeként lehessen elsajátítani. A siker kulcsa az oktatók, az adat- és az üzleti könyvtárosok együttműködése. (Koltay Tibor) F: Humanus
Research and Markets adatbázis – mint forrás
Magukról írják: – A Research and Markets 2002-ben alakult egy egyszerű céllal; hogy összekapcsolják a vállalkozásokat az intelligens döntéshozatalhoz szükséges piaci betekintésekkel és elemzésekkel. Azóta a világ legnagyobb piackutató üzletévé nőttünk, ügyfeleink a világ minden tájáról, köztük a Fortune 500-ból több mint 450 ügyfelünk, akik úgy döntöttek, hogy tőlünk vásárolják meg kutatásaikat.
A dublini, írországi Guinness sörgyár mellett székhellyel rendelkező Research and Markets több mint 800 iparágba nyújt betekintést az autóipartól a távközlésen át az állattanig és (majdnem) mindenbe, ami a kettő között van!
A Research and Marketsnél megértjük, hogy az általunk nyújtott kutatás csak annyira jó, mint amennyire inspirál. Ezért vagyunk büszkék arra, hogy a kutatási termékek legszélesebb skáláját, a többnyelvű, 24 órás ügyfélszolgálatot és a dedikált egyedi kutatási szolgáltatásokat kínáljuk, amelyek céljai eléréséhez szükséges ismereteket nyújtják. F: Research and Markets
Tényfeltárói munka, 9 pontban
1’23” alatt tájékozódhatunk, hogyan is dolgoznak az oknyomózók. Mindez akár emlékeztető is lehet: Pető András és munkatársai ugyanezt bővebben, több példával részleteiben is kifejtették már, ol. a MIBE rendezvényein. F: Direkt36, 2021. szept. 30.
Mezítlábasok legenda sgítségével operatív környezettanulmányokat készítenek politikusokról
A kormányoldal nincs rászorulva arra, hogy az állami titkosszolgálatokat vesse be kompromittáló információk gyűjtésére, az ilyen munkára a „mezítlábasakat” is be lehet vonni. Tudunk olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az előválasztáson győztes politikusok feltérképezésére kaptak megbízást. F: HVG, 2021. dec. 1.
OSINT repülési információk – volt újságírót figyeltek a Pegasus-szal
„Nincs semmilyen motivációm, ha tudok, segítek. Ezek publikus adatok, és érthetetlen a titkolózás a magánrepülőzéssel kapcsolatban” – mondta a Direkt36-nak Pető azokról a nyílt forrásból is elérhető repülési adatokról, melyeket olykor segít értelmezni újságíróknak. Ezeket az információkat bárki láthatja a repülők útvonalait követő applikációk segítségével. „Semmi leleplezés nincs ebben. Nem titkos információkat osztottam meg. Ha valaki ennyire aggódik, hogy a privát repülései kiderülnek, akkor ne használjon magánrepülőt” – tette hozzá.
Pető ezen kívül tévékben, rádiókban is rendszeresen feltűnik vendégként, ahol szintén repülési témákban kérdezik, és ezeknek a politikához többnyire semmi közük. Nemrég például az RTL reggeli műsorában többek közt arról beszélt, hogy a repülők hajtóművének van egy speciális festése, amivel a madarakat próbálják elijeszteni. – Direkt36 Hírlevél 2021. nov. 22.
“Néha az az érdekesebb, hogy kit nem figyelnek a titkosszolgálatok” – Dezső András a Fülkében (podcast)
Könyvében jó pár, egykor a titkosszolgálatoknál dolgozó forrás megszólal, beszélnek legendázásról, tippkutatásról és számos egyéb technikáról, amit a szolgálatok beszervezésre, megfigyelésre használnak. Dezső András szerint azonban egy jól működő titkosszolgálat működésére nem szabadna, hogy hatással legyen, ha ezek bekerülnek egy könyvbe. Vajon nálunk jól működnek ezek a szervek?
Mekkora művészi szabadsága van az embernek, ha oknyomozó könyvet ír olyan témákban, ahol nem ildomos tévedni, ahol minden részlet fontos és pontosan kell fogalmazni? Miért számolta fel az első Orbán-kormány az illegális hírszerzést? Miért jó, hogy nem tudjuk, valóban felszámolta-e? És van-e félnivalója az átlagembernek a szolgálatoktól? A Fülke vendége Dezső András, a hvg.hu újságírója, a Fedősztori című könyv szerzője. F: HVG, 2021. okt. 30.
Milyen titkosszolgálati átalakulások vezettek el a Pegasus-ügyhöz? (podcast)
A Direkt36 legújabb műsorában a vendég Dezső András újságíró, akinek a napokban jelent meg új könyve, a titkosszolgálati játszmákról szóló Fedősztori. Andrással többek között arról is beszéltünk, hogy miként alakult át a titkosszolgálat a rendszerváltás után, valamint hogy miként tudta feldolgozni azt, amikor az egyik nemzetbiztonsági szerv őt akarta beszervezni. F: Direkt36 Podcast, 2021. nov. 3.
Nem törte fel kormány a fiókját, de célpont volt – megszólalt a Google az újságírók figyelmeztetéséről
Államilag támogatott hackertámadásokra figyelmeztetett világszerte több újságírót a Google. Az érintett körben magyar újságírók is vannak, lapunk munkatársa is kapott értesítést arról: kormányközeli pénzből dolgozó hackerek próbáltak behatolni a fiókjába.
Figyelem – Lehetséges, hogy egy kormány által támogatott rosszindulatú hackerek akarják ellopni a jelszavát.
Ezt az értesítést kapta néhány órája a hvg.hu egyik újságírója, és mint időközben kiderült, több hazai oknyomozó újságíró is. Az elsőre meglehetősen konkrétnak tűnő üzenet kapcsán megkérdeztük a Google-t, áll-e az események hátterében valamilyen történés, mennyire kell szó szerint venni a figyelmeztetést.
Csütörtök este a Google Shane Huntleyre, a vállalat veszélyelemző csoportjának vezetőjére hivatkozva kérdésünkre úgy válaszolt, az elmúlt órákban átlagon felüli mennyiségű, állam által támogatott biztonsági figyelmeztetést küldött ki a veszélyelemző csoport.
„Ezek a figyelmeztetések először is azt jelzik, hogy a felhasználó célpont volt, nem azt, hogy a fiókját feltörték. Amennyiben figyelmeztetést küldünk, akkor nagyon nagy az esélye, hogy blokkoltuk a tevékenységet.”
A veszélyelemző csoport vizsgálata szerint „ebben a hónapban egy kis számú, széles körben célzott” aktivitást blokkoltak a szakemberek.
„A figyelmeztetés arra hívja fel a felhasználó figyelmét, hogy potenciális célpontja egy következő támadásnak, így itt az ideje, hogy biztonsági intézkedéseket tegyen.” F: HVG, 2021. okt. 7.