MIBE Hírlevél, 2020. november

A CIA antiterrorista szimulációja fejtette meg a sikeres csapatmunka titkát

Anita Woolley, a Carnegie Mellon Egyetem üzleti tanszékének professzora a hatékony csapatmunka szakértője. A CIA és a Harvard Egyetem közös projektje, a Looking Glass azt vizsgálta, hogy miért érte felkészületlenül az amerikai hírszerzést a Világkereskedelmi Központ elleni terrortámadás. Terrorakciókat szimuláltak, melyeket a hírszerzők csapatának kellett elhárítania. Ám a hírszerzők sokkal gyakrabban veszítettek, mint a terroristák. Ugyanis a hírszerzők nem tudták kiaknázni (vagy föl sem ismerték) a csapattagok egyéni erősségeit. Csak akkor értek el jobb eredményt, ha a tagokat rávették, hogy kommunikáljanak egymással; ilyenkor jobban érvényesült az egyéni szakértelem.

A további kísérletek során Woolley és munkatársai a kollektív csoportintelligencia fő alkotóelemeit is meghatározták.

– A csoporton belüli versengés rontotta a kollektív intelligencia értékét.

– A sokat és rendszeresen kommunikáló csoportok – ahol minden résztvevőnek volt mondanivalója – általában intelligensebbek voltak, mint azok a csoportok, ahol csak néhány hangadó jutott szóhoz.

– A csoport elégedettségének, a motivációnak vagy a biztonságérzetnek semmi köze nem volt a várható teljesítményhez.

– A több nőtagot számláló csoportok rendre legyőzték a több férfival dolgozó csapatokat. Woolley szerint a női többségnek vannak az előnyei, de férfiakra is szükség van. Minél nagyobb a nemi megoszlás aránya, annál magasabb lehet a csoport kollektív intelligenciája.

– A társas viszonyokra érzékeny tagokból álló csapatok kollektív intelligenciája magasabb volt. (A tagok érzékenységét a Reading the Mind in the Eyes teszttel mérték föl: ebben egy szempár alapján kell megállapítani az illető hangulatát. A felmérések szerint a nők ezeken a teszteken jobban teljesítenek a férfiaknál; az érzékenyebbek jobban tudnak kommunikálni is.)

Woolley szerint az eredményekkel nem azt akarják alátámasztani, hogy ez egyéni képességek nem számítanak, hanem azt, hogy az egyéni képességek hatékony kihasználása igazán fontos. F: Qubit, 2020. okt. 28.

A vLex új nemzetközi szintű tudásmenedzsment funkciót indít a jogi szakemberek számára

Az ügyvédi irodák szerte a világon kibővíthetik jogi kutatásaikat azáltal, hogy saját dokumentumaikat feltöltik a vLex Cloud szolgáltatásba, és egyesítik tudásukat a vLex jogi információinak globális gyűjteményével. F: Infotoday, 2020. nov. 3.

Stratégiává vált a ködösítés?

Szinte lehetetlen kibogarászni példának okáért a munkanélküliség, az alkalmazottam száma, a gazdaságvédelminek nevezett programok, az inflációs mutatók, az államháztartási folyamatok stb. adatait.

HVG: A sikeres válságkezelés egyik legfontosabb kelléke a bizalom. Kormányozni viszont könnyebb, ha sikerül némi zavart fenntartani. Az elmúlt szűk tíz hónapban az utóbbi volt jellemző. F: HVG, 2020. nov.

Szivárgás és óvatlanság

A Bellingcat, valamint a brit és amerikai titkosszolgálatok jelentéseinek láttán a szemlélőnek úgy tűnhet, hogy a nyugati ügynökök kényük-kedvük szerint járkálhatnak be és ki az orosz polgári és katonai szolgálatok, a belügyminisztérium, valamint a különféle távközlési szolgáltatók nyilvántartásaiba. Az oknyomozók egyebek mellett tudják ugyanis, ki kivel és mikor beszélt telefonon, kinek milyen sorszámú az útlevele, ki milyen rendszámú autót vezet, s ki mikor és melyik katonai egyetemre vagy főiskolára iratkozott be, és ott mit tanult.

A személyes dokumentumokkal kapcsolatos információk jó részét a Moszkva és Szentpétervár aluljáróiban, s az utóbbi időben az interneten is megvásárolható – különféle állami hivatalokból adatbázisaiból kimásolt – CD-lemezeken lehet megszerezni. A szemmel láthatóan házilagos eszközökkel készült másolatokat minden évben frissítik, s alighanem a külföldi szolgálatok emberei az elsők, akik megveszik azokat.

Az is igaz, hogy az ügynökök és a szolgálatok sokszor óvatlanul viselkednek. (…) F: HVG, 2020. okt. 29.

Megvan a mesterségesintelligencia-stratégia

Végre elkészült a szakmai stratégia a mesterséges intelligencia alkalmazásáról, ami tíz éven belül a munkahelyek negyedének sorsát szabja meg, ám a kormány ezt is sorosozásra használja.

A dokumentum például azzal számol, hogy a jövőben az állam valóban megosztja a közszférában keletkezett, személyes adatokat nem tartalmazó információkat (például statisztikákat, mobilitási adatokat, közfinanszírozású kutatásokból származó számsorokat). F: HVG, 2020. okt. 22.

Világszerte milliók adatait gyűjtötte be egy kínai cég – köztük magyarokat is

Politikusoktól és családtagjaiktól jelenlegi és volt diplomatákon, állami cégvezetőkön át kis startupok alapítóiig több mint hétszáz magyar név tűnik fel abban az adatbázisban, amely egy államközeli kínai cégtől szivárgott ki még szeptemberben. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mennyire veszélyes a Zhenhua Data világszerte több millió ember jórészt nyilvános információit összegyűjtő adatbázisa, de a szakértők szerint hírszerzési célokat szolgáló gyűjtemény ritka betekintést ad a kínai adatipar működésébe.

Első hallásra nem tűnik olyan veszélyesnek, hogy valakiről a világ másik felén begyűjtik, amit amúgy is megosztott magáról. De valójában ezek az ártalmatlannak tűnő adatok jóval értékesebbek lehetnek egy hírszerzőnek vagy kiberbűnözőnek, mint gondolnánk – kicsit ahhoz hasonlóan, ahogy maguk a közösségi cégek is jóval több mindent tudnak rólunk a saját magunk által megosztott adataink alapján, mint hisszük.

A nyílt forrású hírszerzés (open-source intelligence, OSINT) azoknak az információknak a begyűjtése és elemzése, amelyek nyilvánosan hozzáférhetők, csak persze tudni kell az adatok tömegéből felkutatni és kiválasztani, ami valóban érdekes, és ezeket megfelelően feldolgozni és összekapcsolni a releváns információ kinyeréséhez, ami a big data korában egyáltalán nem triviális feladat.

„Ha valakinek letöltjük az internetről a különböző paramétereit, arra még lehet vállat rándítani, hogy persze, kint van a LinkedInen meg a Facebookon. A dolog onnantól izgalmas, hogy ezeket az adatokat hogyan rendszerezik, hogyan kötik őket egymáshoz, ki az illető családja, milyen kapcsolatban van más emberekkel – csupa olyasmi, amivel esetleg zsarolható. Mi magunk is összekapcsolgatjuk a saját rokonainkat és ismerőseinket magunkkal, ez végigkövethető ezeken az adatbázisokon, és ezáltal olyan információkat lehet kikotyvasztani belőlük, amit mi magunk sem feltétlenül gondoltunk, hogy kijöhet. Egy hírszerző nagyon sok mindent ki tud ezekből főzni” – mondta Keleti Arthur. F: Telex  2020. okt. 13.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük