Hírlevél – 2017. július-augusztus

HÍREK

A MIBE soron következő konferenciája 2017. okt. 3-án lesz. Téma: Keresés a közösségi médiában. Közvetlenül ehhez kapcsolódik első anyagunk:

 

Hogyan gyűjtsünk ismereteket a közösségi médiában?

– Mary Ellen Bates előadását (Harvesting Insights From Social Media) az alábbiakban kivonatoljuk:

A közösségi média haszna a mindennapokban az információs szakember számára:

  • a legfontosabb kurrens információ beszerzése
  • egy az információkeresési projekt során megkereshető szakértő azonosítása és értékelése
  • szakmai fejlődés, tanulás
  • kurrens esemény figyelése (élőben, vagy hírekben)
  • saját vagy ügyfelünk kommunikációjának, vagy éppen a róla szóló információk figyelése.

Van azonban néhány szabály, amelyeket érdemes betartani:

  • Nem cikkeket, hanem emberek gondolatait és jelzéseket keresünk.
  • Ügyfeleink elvárásait tartsuk szem előtt (különben gyorsan elkalandozunk).
  • Intézményünk vagy megbízónk közösségimédia-kutatási irányelvei szerint járjunk el.
  • Használjunk összetett keresést (LinkedIn, Twitter, Google).
  • Állítsuk be az adatvédelmi paramétereket.
  • Fontoljuk meg prémium szolgáltatások használatát (LinkedIn, HootSuite / Tweetdeck).
  • Mindezek közben ne csak leselkedjünk, hanem váljunk az adatfolyam részévé (már csak marketing szempontból is).
  • Ne tévesszük szem elől a 80:20 szabályt, pl.: a források 20%-a adja a hasznos tartalom 80%-át.
  • A találati eredmények 4. oldalát is nézd meg.
  • Ne higgy mindent el, amit olvasol.
  • Ne zárkózzál el azoktól az adatoktól, amelyekkel nem értesz egyet.

Bates a LinkedIn keresési tippek között megemlíti: legyél tisztában, hogy mire utaló adatokat keresel; kereshetsz iparágra, területi egységre, alternatív nevekre; visszafelé is kereshetsz, p. személyek portréit a Google Képek Bing Images, TinEye). (ref.: MG)

További hasznos tanácsok és szempontok:

F: Mebs

 

Itt az első betegségtérkép: áldás vagy átok, ha tudja, milyen baja lehet még?

117 ezer beteg adatait elemezve térképre vitték, miként kapcsolódnak egymáshoz a leggyakoribb betegségek. Áttörést hozhat ez a gyógyításban? Mit kezd az orvos egy okoskodó/felkészült beteggel? Erről kérdeztünk meg több orvost, de a cikkből a térképet is eléri.

Poller Imre onkológus: vannak halmozottan együtt járó betegségek, a lehetséges betegségkapcsolódások változásának, bővülésének a tudatosítása „kiemelten fontos és érdekes kérdés”, ám csak az általános statisztikák alapján nem lehet valós képet kapni. Nagy mennyiségű elemezhető adatot csak az egészségügyi finanszírozási rendszerekből lehet szerezni, de ezek alapján túl lehet dimenzionálni bizonyos kapcsolatokat, hiszen „kapcsolódónak gondolható, de nem a beteg aktuális fő panaszát okozó betegségek kivizsgálási-bizonyítási szintje gyakran nem üti meg a szükséges mértéket” – mondja az orvos.

„Azt, hogy mely betegséget veszünk nyilvántartásba és melyeket nem, függ attól is, hogy az aktuális ellátás során mely kezeléseket, vizsgálatokat finanszírozza az OEP.”

Azt, hogy nem pontos az adathalmaz, erősíti az egyik háziorvos nyilatkozónk is, aki azt mondja, nagyon sok betegségkód van, és ha egy orvosnak nincs affinitása az adminisztrációhoz, hajlamos olyan kódot megadni, amit ismer.

F: HVG, 2017. aug. 11.

 

Digitális nomádok – Munka és utazás szabadon

Kik azok a digitális nomádok? „Ez olyan életforma, ahol a munkádat magaddal viszed, és nem egy irodában dolgozol. Ehhez nem csak kalandvágy kell, de olyan munkakör is, amihez nem kell személyes jelenlét” – mondja Vigh Bori a fesztivál egyik szervezője.

Budapesten rendezik az első ilyen témájú fesztivált augusztus 26-27-én. Kiderül többek között munkák végezhetőek helytől függetlenül, hogyan tehető a jelenlegi munka rugalmassá, miként lehet a munka-utazás életformába belevágni.

Az esemény irányt mutat fiatal pályakezdőknek és harmincas-negyvenes karrierváltóknak egyaránt. Az üzenete: nem kell feltétlenül napi nyolc órás, 1-2 óra ingázással járó, alkalmazotti munkaviszonyban gondolkodni. Szinte bárki megteremtheti a saját szabadságát, amihez persze bátorság, nagy felelősségvállalás és a kényelmes, kiszámítható életről való lemondás szükséges.

Budapest a digitális nomádok körében világszinten is az egyik legvonzóbb város, ár-érték arányban magasan a legjobb, ezen kívül pezsgő kulturális élet, fejlett infrastruktúra, színes programok és szórakozási lehetőségek várják az itt élőket.

F: Haszon, 2017. júl. 28.

 

Mesterséges intelligencia az adatelemzésben – rendőröknek

Szó szerint űrtechnológia segít ezentúl a magyar rendőröknek. Rajtuk kívül egy hazai 5G technológiai fejlesztés is nyert az Európai Űrügynökség pályázatán.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 65 ezer euró vissza nem térítendő támogatást ítélt oda a szervezet magyarországi technológiai transzfer irodájának első pályázatán a nyerteseknek. A vállalkozások a támogatást technológia-átadással kapcsolatos költségek fedezésére fordíthatják. Az egyik nyertes projekt a SUPERB lett, amelyet a Montana Tudásmenedzsment Kft. fejleszt ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Határrendészeti Tanszékének és a Rendőrség Tudományos Tanácsának támogatásával.

A koncepció szerint a rendszer multimédiás adatokat, szöveges, hang és képi információkat gyűjt össze múltbeli eseményekről, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével vet egybe a belső (rendőrségi) forrásokkal, valamint a médiában megjelent hírekkel és nyilvános tartalmakkal. Az eredmények alapján megkísérli meghatározni az események földrajzi helyét, űrfelvételekkel veti egybe az események helyszínét, és ezeket együtt analizálja a megfigyelési adatokkal.

F: Inforádió, 2017. aug. 1.

 

Hírszerzés helyett: kartellezés – német autógyártók között

Soha nem volt még akkora összejátszás német nagyvállalatok között, mint amire most titkos dokumentumok alapján bukkant a Spiegel. A kartellt öt német autógyártó, a Volkswagen, a Porsche, az Audi, a Daimler és a BMW hozta létre, 1990 óta rendszeres találkozókon döntöttek sokszor még a legapróbb technológiai részletekről is.

A német cégek különösen érzékeny, technológiai fejlesztésekről szóló dokumentumokat is átadtak egymásnak, technológiai stadardokat is közösen határoztak meg, és abban is megállapodtak, hogy az autóikban milyen új technológiákat alkalmaznak, azért, hogy nehogy olyan újdonsággal álljon elő az egyik cég, amelyet a másik nem tud belátható időn belül az ügyfeleinek kínálni, és ezáltal csökkenjen annak az eladása. Az autóiparban is bevett gyakorlat, hogy a cégek alaposan kielemzik egymás termékeit, ez azonban időigényes és költséges. Az öt német cég ezért ennél is tovább ment, közvetlenül egymással osztották meg a fejlesztéseik fontos paramétereit, ami kartellgyanút még nem vet fel, hiszen például a francia vagy a japán gyártók is juthatnak így hasznos információkhoz, csakhogy a németek maguk között osztották meg az adatokat, és nem válaszoltak a Jaguar, a Volvo, a Renault vagy a Fiat megkereséseire.

F: Portfolio, 2017. júl. 22.

 

Hogyan döntünk bizonytalan információ birtokában?

Síklaki István: Általános emberi dolog, hogy a rendelkezésünkre álló információ mindig hiányos, bizonytalan, mégis úgy kell döntenünk, állást foglalnunk és cselekednünk, mintha egy koherens, kiszámítható világ volna adva számunkra. Ez a kontroll illúziója, amire szükségünk van, és meg is teremtjük. Szelektíven keressük a bennünket megerősítő információt, és kerüljük a nekünk esetleg ellentmondót. Ha az ellentmondásba mégis belefutnánk, azt racionalizációval és önámítással feloldjuk, a hiányzó információt kitöltjük olyasmivel, ami megfelel a gondolkodási sémáinknak és érde­­keink­­nek. Ez a működésmód a kisebbik rossz ahhoz képest, hogy bizonytalanok, határozatlanok, döntésképtelenek vagyunk. A baj ott kezdődik, amikor ez a folyamat megszalad.

– Ez volna tehát a normál önbecsapás. De mi van akkor, ha a minden határon túlmenő propaganda felborítja ezt a törékeny egyensúlyt?

SI: Akkor nő az önámítás szintje. Ha egészséges emberek vagyunk, ott van fejünkben az ördög ügyvédje, és riadót fúj, ha túlságosan, akár veszélyesen eltorzítottuk a valóságot. Ez annyira így van, hogy a mai idegtudomány a koherenciát mindenáron biztosítani törekvő viselkedést a bal féltekéhez köti, az ördög ügyvédje szerepét pedig a jobb féltekénk tölti be. Amikor általában bizonytalanság uralkodik körülöttünk, akkor a szokásosnál nagyobb mértékben törekszünk akár önámítással is fenntartani a biztonságérzetünket. Az elmúlt egy-másfél évtized kialakított a magyar társadalomban egy ilyen stratégiát. Az elmúlt néhány év propagandája pedig az ötvenes-hatvanas évek óta nem látott mértékben használja a félelemkeltést.

F: 168 óra, 2017. júl. 17.

 

 

ADATNYILVÁNOSSÁG

 

Az igazság ára

A közelmúltban több adatigénylést is beadtunk az állami média különböző intézményeinek. Nem vagyunk elragadtatva az együttműködési készségüktől, az egyik ügyben pert indítottunk, a másikban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk. Urbán Ágnes összefoglalója.

F: Átlátszó, 2017. júl. 19.

 

Kíváncsi, milyen cégek működnek budavári bérlakásban? Fizessen 1,5 milliót!

Közel másfél millió forintot kér a budavári önkormányzat attól az ellenzéki képviselőtől, aki minden olyan bérlakás adatait látni akarta, ahová cég vagy nonprofit szervezet van bejelentve. Közadatokról van szó, de a törvény felhatalmazásával élve arra hivatkozik a sorozatban lakásbotrányokba keveredett Nagy Gábor Tamás hivatala, hogy ez rengeteg pluszmunkát jelentene. Amint a képviselő átutalta ennek költségét, nekifekszenek az aktáknak.

F: HVG, 2017. júl. 27.

 

 

ADATVÉDELEM

 

Államosítják az e-közbeszerzés adminisztrációját

Megveszi az állam az elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetését végző céget, a tranzakcióra és tőkeemelésre 500 millió forintot költenek. Az e-közbeszerzés bevezetésére korábban hárommilliárd forintot fordított az állam.

A kormány pénteki határozatában döntött arról, hogy állami tulajdonba veszik az elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetését végző céget, az Electool Közbeszerzési Kft.-t – derül ki a Magyar Közlönyből. A részesedésvásárlásra 150 milliót, míg a cég tőkeemelésére 350 millió forintot különítenek el. Az összesen 500 millió forintot a Miniszterelnökség rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt keretéből csoportosítják át.

F: Napi, 2017. aug. 11.

 

Adathalász-paradicsom leszünk? – A BM személyesadat-kezelési javaslatának veszélyei

Magyarország lesz az adathalászok paradicsoma, ha a kormány elfogadja a Belügyminisztérium személyesadat-kezelési javaslatait. A kabinet az állampolgárokra, ők pedig a kormányzati intézményekre vadásznak majd – és létrejön egy szép új orwelli világ. Erről a témáról kértük ki egy független informatikai szakértő, Vadász Pál véleményét.

F: Hír TV, 2017. aug. 9.

 

Péterfalvi: ‘Titkos információgyűjtésre használható, képi megfigyelőrendszert’ épít a kormány

Komoly problémái vannak az adatvédelmi hatóság elnökének a nemrég beterjesztett belügyi tárgyú törvénymódosítással, amely szorosabb megfigyelés alá vonná az állampolgárokat.

Véleményezte a héten benyújtott belügyi tárgyú salátatörvény tervezetét Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.

Mint arról beszámoltunk, a Belügyminisztérium által a kormány elé terjesztett tervezet erősen kihat az állampolgárok személyes adataira, azok kezelésére. Központi adattároló szervezetre bíznák például a különféle szervek által készített kép- és hangfelvételeket, azokat egységesen kezelnék, nemzetbiztonsági, bűnüldözési indokra hivatkozva onnan ki is kérhetnék azokat. Erről részletesebben itt olvashat.

Péterfalvi állásfoglalása igen kemény mondatokat tartalmaz. Fő problémája a tervezettel, hogy az szinte automatizálná a hozzáférést az egyes hatóságok (pl. közútkezelő, közterület-fenntartó, rendőrség) által készített felvételekhez, “az egyenként történő megkeresések mellőzhetők” – írja Péterfalvi a tervezet alapján. Miközben a jogalkotó úgy mutatja be a jogszabályt, hogy az nem hoz lényeges változást az adatvédelemmel kapcsolatos jogi helyzetben, a NAIH elnöke ezt nem így látja.

F: HVG, 2017. aug. 5.

 

Áll a bál a Kaspersky vírusirtó körül, a vád szerint egyenesen a Kremlhez van bekötve

Hónapokon át tartó lebegtetés után az Egyesült Államok bevezette első korlátozó intézkedését a Kaspersky Lab által forgalmazott vírusvédelmi szoftverekkel szemben. Hírügynökségi jelentés szerint a szoftvergyártó szorosabb kapcsolatokat ápol az orosz kormánnyal, mint azt jelenleg bárki feltételezi. A vállalat szerint ez összeesküvés-elmélet.

F: HVG, 2017. júl. 13.

 

Az útlevélig visszakövethető lett az internetes pornónézés Oroszországban

A PornHub oroszországi részlege kötelezővé tette a felhasználóknak, hogy Vkontakte (az orosz Facebook) profiljukkal tudjanak csak belépni a pornóoldalra – írja a Lettországba emigrált orosz újságírók által indított Meduza.io. Ezzel viszont pornófogyasztási szokások visszavezethetőek lesznek egészen az egyéni útlevelekig.

Az orosz törvények szigorúan megkövetelik, hogy kiskorúak nem nézhetnek pornót az interneten. Dmitrij Kolodin, a PornHub orosz vezetője beismerte, hogy a korábbi verziót, amikor a felhasználó adta meg az életkorát, nem volt olyan őrjítően nehéz kijátszani. Ezért döntöttek a Vkontakte-profilos megoldás mellett. Csakhogy ez új problémákhoz vezet.

A lánc így áll össze:

  • Hogy beléphess a PornHub-ra, csatolnod kell a Vkontakte profilodat
  • A Vkontakte profilhoz meg kell adnod a telefonszámodat
  • A SIM-kártya vásárláshoz meg kell adnod az útleveled számát

Így aztán a kiberbűnözői megoldásoktól és a gátlástalan adatgyűjtéstől nem idegenkedő orosz titkosszolgálatnak, az FSZB-nek nem lesz lehetetlen felépíteni egy olyan adatbázist, ahol név szerint követhetik real time-ban, hogy az útlevelek tulajdonosai éppen mit néznek a népszerű pornómegosztón.

F: 444, 2017. júl. 9.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.