Hírlevél – 2016. december

Rocksztárok-e az adattechnológusok? – MIBE-klub – Beszámoló…

 Szakember-utánpótlás – Az Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék tapasztalatai, tervei kapcsán Dr. Horváth Tamás (ELTE) és Dr. Máder Miklós Péter (Magyar Telekom) volt a MIBE-klub vendége 2016. dec. 8-án.http://www.mibeinfo.hu/az-adattudomanyi-es-adattechnologiai-tanszek-tapasztalatai-tervei-mibe-klub-dec-8/

 

Igaz, hamis? – információszűrés az oknyomozás során + Információnyerés a közösségi médiából

A soron következő MIBE-klub az oknyomozásról fog szólni, Brückner Gergely (Figyelő) tapasztalatain keresztül. További részletek rövidesen a MIBE weboldalán lesznek. Ugyanígy a tavasszal várható konferenciáról, melynek témája a közösségi média kutatása lesz.

 

Egy Twitter-kutató szakértő kedvenc tippjei

Wasim Ahmed közösségimédia-kutató és tanácsadó a közösségi média figyelése (social listening), a Twitter és az elemzés területéről osztja meg kedvenc forrásait.
PhD-hallgatóként és tudományos segédmunkatársként jelenleg a Twitter-adatok felhasználását kutatja: hogyan használhatók egészségügyi állapotok és az egészséggel kapcsolatos események azonosítására. Személyes érdeklődési területei az egészségügyi informatika, közösségi média és az adatbányászat – ahogyan ezt az alábbiak is tanúsítják.

– A New Social Media New Social Science Twitter networkTwitter account, és blog: a terület általam követett néhány kedvenc szakembere a #nsmnss hashtag-et és a fiókot használja rendszeresen, pl. friss cikkek, blogbejegyzések, események, stb. esetén. Ez a hálózat nagyban növelte a tudásomat a közösségimédia-kutatásban, és kapcsolatba léphettem a hálózat néhány igazán fontos emberével. Nagyon ajánlom ezt a hálózatot a kutatóknak és minden közösségimédia-kutatónak.
– Impact Blog: fantasztikus forrás a hozzám hasonló kutatóknak a London School of Economics and Political Sciences-től. Kimondottan ajánlom a közösségi média alfejezetet (social media sub-section), amely számos kiváló posztokat kínál a közösségi média kutatásának különböző aspektusaiban. A kedvenc forrásom itt az általam készített anyag arról a szoftverről, mely a Twitter adatainak rögzítésére szolgál (capture data from Twitter).
– A NodeXL Microsoft Excel bővítmény, mely a Twitter, Facebook, Instagram és más közösségi média felületekről gyűjtött adatok rögzítésére és elemezésére használható. A NodeXL graph gallery kulcsszó- és hashtag hosztot tartalmaz, amelyekkel néhány évre visszamenőleg lehet keresni és elemezni. Több olyan hallgatót ismerek, akik ezt az eszközt használták disszertációjukhoz.

– Visibrain: valós időben elemzi a közösségi médiát. Blogja egy rakás olyan korábbi téma elemzését mutatja be, mint például a legutóbbi amerikai elnökválasztás. Költséges lehet ugyan egyes témák adataiba beletekinteni, a Visibrain blog azonban egy sor kérdésben kínál kiváló minőségű blogbejegyzéseket.
A móka kedvéért:
Pulsar blog: nem munkával kapcsolatban utalok e blogra, amely naprakész és fontos híreket tartalmaz a közösségimédia-figyelésről. Segít, hogy naprakészek maradjunk a témában. (ref.: MG)

F: https://web.jinfo.com/go/blog/73712 2016. nov. 16.

 

Hogyan indítsuk szolgáltatásainkat?

Mary Ellen Bates, az infobrókerek egyik „öreganyja” rendszeresen felhívja a figyelmet arra: az információs üzlet sikere nagyobb részt az üzleti hozzáálláson múlik, melynek része a tervezés. Közelmúltban közzétett anyaga egy független (információs) tanácsadóknak szóló cseklista. Ebből szemelgetve:

–       legyen egy mentorod

–       kérdezz meg legalább 5 embert a piacodról: mire van szükségük, miért hajlandóak és fizetni mekkora értékű az

–       írd össze, milyen értéket tudsz kínálni lehetséges ügyfeleidnek

–       határozd meg óradíjadat (melyet azonban nem kell még közölnöd megrendelőddel)

–       kapcsolódj az üzletednek megfelelő szakmai közösséghez

–       nézz utána, hol, hogyan tanulnak célcsoportod tagjai

–       stb. (ref.: MG)

F: https://mebs.files.wordpress.com/2016/08/bates_solopreneur_checklist.pdf

 

Használjuk-e a Google Trends-et?

Júniusi a cikk, de hasznos… A szavazás után kerestek rá a britek arra, mi az az EU? Ezt állítják különböző cikkek a Google Trends adataira hivatkozva. Egy adatelemző szerint azonban a Trends grafikonjait érdemes távolságtartással kezelni.”“A Google keresési trendjeit mindig érdemes figyelni, ha valamilyen fontos dolog történik a világban, mert sokat elárulnak arról, mi érdekli igazán az embereket az adott eseménnyel kapcsolatban. Nincs ez másként a Brexittel, vagyis Nagy-Britannia EU-s kilépésével kapcsolatban sem. Két órával az urnazárás után például 250 százalékkal megnőtt azoknak a száma, akik arra voltak kíváncsiak: „Mi történik, ha kilépünk az Európai Unióból?” Ez arra utal, hogy sokan nem igazán voltak képben, miről is kellett szavazniuk, vagy legalábbis nem tartották realisztikusnak, hogy a kilépés forgatókönyvével érdemben foglalkozni kelljen” – írta például az Index.

De vajon tényleg erre utalnak a grafikonok? – Danny Page sportelemző szerint egyáltalán nem biztos, sőt, egyenesen azt javasolja az újságíróknak, hogy hagyják már a Google Trendsen alapuló témaválasztást és cikkírást. Vagy legalább csekkolják adataikat máshol is.

A szerző több, a mostanihoz hasonló esetet is felhoz az amerikai sajtóból (például hogy az amerikaiak állítólag azután tették fel a kérdést, hogy “Kicsoda Mitt Romney”, miután 2012-ben leszavazták őt Obama ellenében), majd megjegyzi: az, hogy relatíve megnő egy kifejezésre keresők száma, nem jelenti feltétlenül azt, hogy tömegek keresnek rá.

F: http://www.urbanlegends.hu/2016/06/a-szavazas-utan-kerestek-ra-a-britek-arra-mi-az-az-eu/ 2016. jún. 26.


 

ADATNYILVÁNOSSÁG

 

Letiltott egészségügyi nyilatkozatok?

A továbbiakban nem nyilatkozhatnak az újságíróknak az ország kórházainak igazgatói, hacsak a fenntartó, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) engedélyt nem ad rá, valamint a kórházi alkalmazottak is bajba kerülhetnek, amennyiben beszélnek a sajtó képviselőivel – tudta meg a Magyar Nemzet. Forrásaink szerint az igazgatókat levélben értesítették arról, a továbbiakban nem adhatnak információt a sajtónak.

Ez eléggé nehéz helyzetbe sodorja a hazai médiumok munkatársait, amit kiválóan mutat az alábbi eset: a tegnapi napon szerettünk volna tudósítani a Heim Pál Gyermekkórház Mikulás-ünnepségéről. Ám – ahogy azt két órával az ünnepség előtt telefonon közölte a kórház – az intézmény igazgatója csak akkor tájékoztathatott volna minket a beteg gyerekeknek rendezett műsorról, ha ezt az ÁEEK engedélyezi. Levélben fordultunk Bene Zsolt kommunikációs vezetőhöz, aki úgy reagált megkeresésünkre, hogy az interjú elkészítésére jelenleg nincs mód, kéri ennek tudomásulvételét.

F: http://mno.hu/belfold/letiltott-egeszsegugyi-nyilatkozatok-1375367 2016. dec. 8.

 

Magyarország kilép egy nemzetközi antikorrupciós programból

Magyarország kilép a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű korrupcióellenes nemzetközi kezdeményezésből, éppen a résztvevő országok éves találkozója előtt egy nappal – derül ki a december 6-án kiadott Magyar Közlönyből.

A Közlönyben megjelent 1719/2016.-os kormányhatározatban Orbán Viktor felhívja Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy a kilépésről szóló szándéknyilatkozatot azonnal küldje meg a Nyílt Kormányzati Együttműködést irányító Bizottságnak, egyúttal visszavonja a csatlakozásról szóló 2012-es határozatot.

A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) egy korrupcióellenes, transzparens kormányzást célzó program, alapítónyilatkozatát 2011-ben nyolc ország (USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek) írta alá. Magyarország 2012-ben csatlakozott, jelenleg velünk együtt 70 tagja van az egyezménynek. Az országok képviselői december 7-én, pénteken kezdik háromnapos éves gyűlésüket Párizsban, így a magyar kilépés időzítése külön érdekes.

F: http://index.hu/belfold/2016/12/06/magyarorszag_kilep_egy_nemzetkozi_antikorrupcios_programbol/ 2016.dec. 6.


 

ADATVÉDELEM

 

New York Times: Orosz fedett hírszerzők évi ötször utaztak le Bőnybe

Részletesen foglalkozott karácsonyi számában a New York Times az októberi bőnyi rendőrgyilkosság utóéletével, pontosabban a Győrkös István vezette neonáci Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) orosz titkosszolgálati kapcsolataival. Az amerikai lap moszkvai tudósítója által írt cikkben olyan új, eddig nem ismert információk is napvilágra kerültek, melyek alapján Győrkösék kapcsolata az orosz hírszerzőkkel jóval szorosabb volt annál, mint eddig tudni lehetett.

A magyar szolgálatok szerint a GRU valódi célja a Győrkös István által alapított weboldal, a Hídfő megszerzése volt. Az orosz szerverre költöző Hídfőt ezután orosz dezinformációkat terjesztő oldallá alakították át.

Már az is beszédes, hogy a Times újságírójának a nemzetbiztonsági bizottság tagjai közül csak az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Szél Bernadett nyilatkoztak.

Molnár arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztatás szerint Győrkösék harci játékai valójában a katonai kiképzés egy formáját jelentették, melyek ugyanakkor „teljesen legálisak voltak”, „nem volt velük semmi probléma – és egészen pontosan ez az, ami a probléma”. Molnár döbbenetesnek tartja, hogy az orosz „diplomaták” milyen könnyedén és nyíltan tarthattak fenn kapcsolatot a magyar közélet szélsőséges, erőszakos és a társadalmat bomlasztó képviselőivel.

F: http://index.hu/belfold/2016/12/25/new_york_times_orosz_fedett_hirszerzok_evi_otszor_is_gyakorlatoztak_gyorkosekkel/ 2016. dec. 25.

 

Telefon-megfigyelés Cerberus-szal

Egy holland fiatal megunta azt, amit bármelyik magyar is megunhatna: a rendőrség egyszerűen nem tud mit kezdeni a telefonlopásokkal. Az amszterdami egyetemista saját hatáskörben intézkedett. Ugyan a mobilját nem kapta vissza, de maradandót alkotott: heteken át követte mobilja “új tulajdonosát”, aki észre sem vette, hogy a telefon kamerája és mikrofonja folyamatosan rögzít mindent.

F: http://hvg.hu/tudomany/20161220_mobiltolvaj_telefonlopas_cerberus_kemprogram_megfigyeles_kemkedes2016. dec. 20.

 

Kiszivárgott a rettegett rendelet tervezete

Kiszivárgott az új ePrivacy rendelet tervezete, amely ha elfogadják, nagymértékben befolyásolhatja személyes adataink védelmét az interneten. A rendelettervezet hatálya olyan szolgáltatásokra is kiterjedne, mint a Skype, Gmail, WhatsApp, Facebook Messenger, Viber, Telegram, iMessage és a Facetime, újít a cookie-szabályozásban, a spamelést pedig beszüntetné.

F: http://www.napi.hu/tech/kiszivargott_a_rettegett_rendelet_tervezete.626185.html 2016. dec. 16.

 

Szervezeten belüli biztonság kérdései

A kutatásunkban megkérdezettek több mint 75 százaléka véli úgy, hogy a munkatársakba vetett bizalom önmagában elegendő a visszaélések megelőzésére. Bár a bizalom ilyen szintű jelenléte a hazai KKV szférában örömteli, sajnos a tapasztalataink azt mutatják, hogy ez önmagában nem elég. Ahhoz, hogy egy KKV stabilan és kiszámíthatóan tudjon működni, a bizalom mellett szükség van olyan kontrollokra, amelyek felderítik az esetleges visszaéléseket, amelyekkel megelőzhetőek vagy csökkenthetőek az ebből fakadó károk – véli Fábián Lívia, az EY Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások Igazgatója.

Gyakori hiba a kis- és középvállalkozások esetében, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a szállítók, ügyfelek, munkavállalók kellő megismerésére és figyelemmel követésére. A leendő ügyfelekkel és a meglevő üzleti partnerekkel kialakított kapcsolatok kockázatának ellenőrzése kritikus lehet, mivel súlyosan veszélyeztetheti például a cég likviditását. Hasonló hiányosságokat tapasztalnak az EY szakértői a cégvagyon elemeinek és azok valós értékének felismerésében. Tapasztalataik szerint a vállalat kritikus digitális vagyontárgyainak megfelelő értékelése és védelme kifejezetten gyerekcipőben jár még.

A belső visszaélések különösen veszélyesek lehetnek a kis- és középvállalatok esetében. Ezek átlagban másfél évvel az elkövetés után kerülnek napvilágra, ennyi idő alatt azonban akár végzetes kárt is okozhatnak. Emiatt kulcs fontosságú, hogy a cégnek legyen kidolgozott folyamata a visszaélések bejelentésére, kezelésére, azaz a kollégák felismerjék és jelentsék is a visszaéléseket.

F: http://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/te_mennyire_bizol_meg_a_kollegaidban_konnyen_baj_lehet_abbol_ha.1052433.html 2016. nov. 24.

 

Wifit szokott használni? Akkor tudjon róla, hogy minden 4. wifi csak arra vár, hogy feltörjék

Világszerte több mint 31 millió wifi hotspot elemzése után a Kaspersky Lab arra derített fényt, hogy minden negyedik (28%) nem biztonságos, és kockázatot jelent a felhasználók személyes adataira. Ez azt jelenti, hogy minden adatforgalom, amely ezeken a hotspotokon megy át, beleértve a személyes üzeneteket, jelszavakat, dokumentumokat stb., könnyedén hozzáférhetőek és felhasználhatóak a hackerek számára.

F: http://hvg.hu/tudomany/20161124_kaspersky_wifi_biztonsag_titkositas_kutatas 2016. nov. 24.

 

Tízből 4 magyar cégtől loptak adatot a neten

A magyar vállalkozások 40%-a tapasztalt adatvesztést támadás következtében – áll a kiberbiztonsági profilú Kaspersky Lab elemzésében. A nagyvállalatok egyötöde (20%) számolt be négy vagy annál több alkalommal adatsértéssel járó rendszer elleni támadásról. A három legsúlyosabb fenyegetés: nem megfelelő adatok megosztása mobil eszközökről (54%); olyan eszközök fizikai elvesztése, amelyek fontos információt tárolnak (53%); és az informatikai erőforrások nem megfelelő használata a dolgozók körében (50%).

F: Haszon hírek, 2016. nov. 23.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.