Közérdekű adatok diagramjai a Google-ban
Dinamikus
diagramokat épít a Google statisztikai adatokból. pl.: munkanélküliség
Európában, államadósság, üzemanyagárak Európában. Az érintett országokat
mi választhatjuk ki egy listából; e szerint rajzolódik ki a grafikon. A
keresés különböző nyelveken érhető el; magyar nyelvűből viszonylag
kevés található. Egyes esetekben választhatunk az adatszolgáltatók közül
is, pl. Világbank, Eurostat. (Érdekes, hogy nagyobb nyilvános
adatbázisokat nem vesz alapul pl. CIA Factbook.) (MG)
F: http://www.google.co.uk/publicdata/directory
Google Fordító — offline módban is elérhető
Nem
kell ezentúl a netre kapcsolódni a Google Translate applikáció
újításának hála, ugyanis a Google offline támogatást adott a programhoz.
F: http://hirek.prim.hu/cikk/96600/, márc. 28.
Nem titkolózhat tovább a kormány – energiaügyben döntött a bíróság
A
Szekszárdi Városi Bíróság mai ítéletében kötelezte a Paksi Atomerőmű
Zrt.-t az atomerőmű tervezett bővítéséről készült tanulmányok
nyilvánosságra hozatalára. A már másfél éve húzódó ügy tétje az, hogy
megtudhatja-e végre a nyilvánosság, mennyiből és milyen feltételek
mellett tervezi az állam megépíteni a reaktorokat – közölte az
Energiaklub.
márc. 25.
Nem vagyunk őszinték a neten
Bizony
internetezés közben sokak orra megnőhetne, ugyanis a G-Data és az NRC
adatai világosan alátámasztják, hogy elég sok mindenről füllentünk a
világhálón.
A G-Data megbízásából
készült felmérés szerint a magyar internetezők főleg végzettségükről,
keresetükről és munkahelyükről állítanak valótlant. A fiatalok – akik
még keresik az igazit – a párkereső oldalakon igyekeznek megszépíteni a
valóságot, az idősebb korosztály pedig – meglepő módon, a Facebook
adatlapján füllent kicsit.
Százalékos
megoszlás tekintetében a társkereső oldalak vezetnek: itt a regisztrált
tagok 12%-a hazudik valamiben, míg a Facebook esetében „csak” a
felhasználók 9%-a. És a „Miben hazudnak?” kérdésre adott válaszok is
eltérőek: az előbbi esetében főleg keresetükkel (29%) és végzettségükkel
(24%) kapcsolatban lódítanak, míg a Facebookon inkább a hamis
profilképek (25%), és a valótlan munkahelyi adatok (23%) dominálnak.
F: http://hirek.prim.hu/cikk/96421/, márc. 21.
Hogyan működik a Google Trends?
A
Google Trends a Google keresőmotorjával véghezvitt keresések időbeli
alakulását mutatja. Az összehasonlíthatóság kedvéért abszolút adatokat
nem jelenít meg: az adatokat egy 0-100-ig terjedő skálát alkalmaz, ahol a
100 érték jelenti a valaha mért maximumot. Az érték emelkedése azt
jelenti, hogy abszolút értékben is emelkedik a keresések száma. Viszont a
csökkenés nem feltétlenül jelenti, hogy kevesebb alkalommal keresnek rá
a szóra az internetezők, hanem az érdeklődés relatív csökkenésére utal.
Az internetpenetráció növekedése és a Google használatának terjedése
miatt ugyanis van egy általános növekedés a keresésekben, a grafikon
csökkenése így azt jelzi, hogy a Google keresőmotorján lebonyolított
kereséseken belül csökken az adott szó súlya.
Ha
az Apple-re és a Samsungra történő globális keresések alapján a Samsung
‘népszerűsége’ szinte folyamatosan növekszik, mostanra lekörözi az
Apple-ét. Az Apple kifejezésre leadott keresések száma az iPhone
szeptemberi bemutatójakor érte el csúcsát, azóta viszont nagyot zuhant
az érdeklődés. A 2 iPhone bemutatása közötti visszaesés korábban is
jellemző volt, akkor azonban nem volt olyan gyártó, amely megelőzte
volna az Apple-t.
F: http://www.portfolio.hu/vallalatok/it/mar_a_samsung_a_trendi_nem_az_apple.181352.html, márc. 20.
Megtámadták a Telenort
A
Telenor biztonsági főnöke szerint “célzott és körmönfont” ipari
kémkedésnek esett áldozatul a távközlési multi. A norvég Aftenposten
híradására hivatkozó TechCorner szerint súlyos kibertámadásnak esett
áldozatul a Telenor, miután illetéktelenek valamilyen módon hozzáfértek a
vállalat néhány norvég felső vezetőjének számítógépéhez. Az eszközökről
adatokat – leveleket, belépési információkat, különféle állományokat –
loptak és töröltek a támadók. Az európai multi mobilszolgáltató
ügyfeleinek személyes információi elméletileg nem kerültek
illetéktelenekhez.
Rune Dyrlie, a
Telenor norvégiai főhadiszállásának biztonsági főnöke szerint
egyértelműen egy kifinomult, kimondottan ipari kémkedési célból
elkövetett betörésről van szó.
F: http://hvg.hu/tudomany/20130317_telenor_hackertamadas_ipari_kemkedes, márc. 17.
Hogyan hazudjunk grafikonnal?
(Nem friss a hír, de a tartalma aktuális…)
Bergengóciában
és Piréziában sem ismeretlen a statisztikai trükközés fogalma. Most
eltanulhatjuk tőlük, hogyan vezessük félre olvasótáborunkat egy-egy jól
megválasztott illusztrációval! A valósággal való mindennemű egyezés nem
biztos, hogy a véletlen műve…
http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hazudjunk-grafikonnal , 2011. máj. 25