Ajánló
Kedves Olvasóink!

Ebben a hónapban is szeretnénk felkelteni érdeklődésüket híreink iránt. Két alkalommal is foglalkozunk a közérdekű adatok nyilvánosságával, de szót ejtünk arról is, milyen célkitűzésekkel vág neki a kormány a nemzeti információs adatvagyon kérdéséhez. Ugyanakkor Mary Ellen Bates tippjeit is érdemes átolvasni, most arra hívja fel figyelmünket, hogy  a milyen hasznos lehet számunkra a Yahoo! egyik kísérleti alkalmazása. Beszámolunk továbbá arról, hogy az MTI állami támogatása hogyan módosul a következő évben. De szót ejtünk arról a figyelemreméltó eseményről is, hogy egy felmérés szerint az USA-ban több időt töltenek az emberek a Facebookon, mint a Google oldalán.

Tartalom

1. Keresési irány feltérképezése – elektronikus brainstorminggal

2. Infobróker japán regényben

3. A Facebook legyűrte a Google-t

4. A titkolózás hungarikum

5. Mit tesz a magánkézben lévő adatvagyonokkal a kormány?

6. A kormányzat bevezeti a digitális adatvagyon fogalmát

7. Mégsem lesz ingyenes az MTI?

8. Minisztériumok és a sajtónyilvánosság – hogyan változott?

Keresési irány feltérképezése – elektronikus brainstorminggal

Gyűjts anyagokat a számítógépes játékok fejlesztési irányairól, a legtakarékosabb járművek versenyeiről, vagy éppen a lítium ion akkumulátorokról. Hangozhat a kérés.
– Rendben, de milyen irányba vezessem a megrendelőt, aki legtöbbször maga is bizonytalan kérése tárgyában. Ebben segíthet egy elektronikus támogatású brainsorming – javasolja hírlevelében Bates.
A Google-hez hasonlóan a Yahoo! is elérhetővé teszi kísérleti oldalait. Egyik kísérlete a Correlator, mely a Wikipedia-ban végez összetett keresést. Alapban kínálja a Names, Places, Events, Concepts, News (nevek, helyszínek, események, koncepciók, hírek) opciókat. Ha mondjuk a „lithium ion batteries”-t keressük, a Names esetében megkapjuk az érintett felhasználói márkaneveket. A Places-re (helyszínek) kattintva a világtérképen zászlókkal jelennek meg a vonatkozó helyek, pl. gyártás (Kína), K+F (Austin), tesztelés és felhasználás (Japán, Chicago). Ezek alapján rákereshetünk a helyi lapokban a vonatkozó cégekre, emberekre. Az Events (események) a lítium ionos elemek történelmét mutatja be, mely pl. rámutat elterjedési sebességére. A Concepts – a Names-hez hasonlóan – szintén szép szófelhőt ad, mely egyebek mellett az elemek felhasználási területeire mutat rá.

Mary Ellen Bates: Using Yahoo to Brainstorm
Ref.: Mikulás Gábor
2010. szeptember
http://www.batesinfo.com/Writing/Archive/Archive/sept2010.html

Infobróker japán regényben

A főszereplő egy fiatal újságíró, aki mindenféle megrendelésre dolgozik, most éppen
Hakodate város éttermeit kell egy fotóssal végigjárnia és ennie, a legjobbakat pedig ajánlani a közönségnek. Miután az illető nagyon alapos, szeret tájékozódni előtte és kidolgozott terv alapján indul el, hogy minél kevesebb időt és hatékonyabban fordítson a munkára. Ezért segítséget kért egy “mindenféle felméréseket végző” cégtől, illetve adatok gyűjtésére kéri őket, amit egy dossziéban meg is kap. Ezért részben az ilyen cégeknek tagdíjat fizet, ami csökkenti az éppen aktuális munka díját. A regény: Murakami Haruki: Tánc, tánc, tánc, kiadás éve Japánban: 1988.

Gulyás Gabriella
2010. november 4.

A Facebook legyűrte a Google-t

Januári hírlevelünkben arról számoltunk be, hogy a karácsonykor az Amazon a hagyományos könyveknél több e-könyvet adott el. Szeptemberben ismét sor került egy trendek alapján már várt szimbolikus határátlépésre: A Citigroup elemzője kimutatta, hogy 2009 3. negyedévében az Egyesült Államokban a Facebook-on több időt töltöttek el, mint a Google-en.
http://searchengineland.com/facebook-passes-google-in-time-spent-who-should-care-50263
http://www.lanchidradio.hu/kulfold/a_facebook_legyurte_a_googlet_20100910

Áts József
2010. november 5.

A titkolózás hungarikum

A kormányzat, a minisztériumok és az önkormányzatok gyakran nem hajlandók közérdekű
adatokat elárulni üzleti titokra való hivatkozással, súlyosan sértve ezzel a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Márpedig – ahogy arra az Alkotmánybíróság is rámutatott – „a nyilvánosság próbája nélkül az állam a polgáraitól elidegenedett gépezetté válik, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságokra”.
A titkolózást sokszor pereskedés követi: a közérdekű adatot a legtöbbször újságírók, médiumok próbálják bírósági úton kicsikarni a titkolózó államtól – csakhogy mindez pénzt és időt emészt fel, s hiába állapítja meg a bíróság, hogy jogellenesen tartott vissza adatokat egy-egy állami szereplő, felelősségre senkit nem vonnak.
Három évvel ezelőtt például az Index internetes lap indított és nyert pert az akkor Kóka János vezette gazdasági minisztérium ellen, miután a tárca – üzleti titokra hivatkozva – nem volt hajlandó kiadni azt a szerződést, amelyet a Hankook dél-koreai gumigyártó céggel kötöttek a dunaújvárosi üzem létesítéséről. Bár a szerződést 2005 októberében írták alá, 2007-ben is csak annyit lehetett tudni a tartalmáról, amennyit Kókáék elárultak: hogy nagyjából 13-14 milliárd forintnyi készpénzzel és további adókedvezményekkel támogatták a külföldi multit.

2010. október 20.
http://hvg.hu/itthon/20101020_titkolozik_kormany_omsz

Mit tesz a magánkézben lévő adatvagyonokkal a kormány?

Kiemelt szerepet játszik az unió magyar elnöksége alatt az infokommunikáció. A kormány nemcsak erre, hanem az állam kezéből kikerült adatvagyon visszaszerzésére is kiemelt figyelmet fordít, közölte Fellegi Tamás az Internet Hungary nyitóbeszédében.
Nagy hangsúlyt helyez a kormány a nemzeti adatvagyon bevezetésére. Az elmúlt időszakban olyan nemzeti fejlesztési, bűnügyi és az agráriummal kapcsolatos adatok kerültek ki az állam kezéből, magáncégekhez, amelyek jelentős vagyont képeznek. Az állam kiemelt figyelemmel kezeli ezt az adatvagyont, amely ugyanolyan fontos, mint az állami vagyon.

2010. október 23.
http://www.mmonline.hu/cikk/az_adatvagyon_allamositasara_keszul_kormany

A kormányzat bevezeti a digitális adatvagyon fogalmát

Az informatikai vagyongazdálkodás területén a kormányzat bevezeti a nemzeti digitális adatvagyon definícióját – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a 11. Internet Hungary konferencián, kedden Siófokon.
A hamarosan várható lépést a miniszter azzal indokolta, hogy számos informatikai magáncég végzi fejlesztéseit állami pénzen, ám a forráskódok a cégeknél maradnak. “Az állam működése szempontjából és nemzetbiztonságilag is elfogadhatatlan, hogy jelentős adatbázisok vannak magánkézben” – fogalmazott Fellegi Tamás.
A miniszter közlése szerint a kialakult helyzet szakmai szempontból is indokolatlan.
A kormány drasztikus lépéseket fog tenni e kérdésben – fűzte hozzá a miniszter, aki
egyúttal kiemelte: fontos az olyan hazai infokommunikációs vállalkozások létrejötte,
amelyek regionális multinacionális vállalkozásokká tudnak válni.

2010. október 26.
http://www.mfor.hu/cikkek/Fellegi_Tamas__a_kormanyzat_bevezeti_a_digitalis_adatvagyon_fogalmat.html

Mégsem lesz ingyenes az MTI?

Nem változik jövőre az MTI állami támogatása: akárcsak idén, 2011-ben is 2,58 milliárd forintot kap a hírügynökség a közszolgálati feladatok ellátására, további 80 milliót pedig a határon túli magyar sajtó hírellátására.
Az idei évben szerepelt még egy 110 millió forintos előirányzat az országgyűlési
választásokkal kapcsolatos hírszolgáltatás ellátására, illetve 160 millió forintos keret
a szerkesztőségi rendszer fejlesztésére és az elnöki stratégiai tervekre. Jövőre ezeken a jogcímeken nem kap pénzt a hírügynökség.
Korábban arról pletykáltak, hogy a kormány tervei között szerepel az MTI megreformálása is: állítólag egy kislétszámú kormányzati kommunikációs csapat váltaná fel a hírügynökséget, mely ingyenesen szolgáltatna híreket. Az állami támogatás változatlanságából ítélve egyelőre ezen a területen sincs döntés a kormányon belül, vagy legalábbis egyelőre nem nyilvános.

2010. november 2.
http://www.mfor.hu/cikkek/Egyelore_nincs_dontes_a_kozmediumok_jovojerol.html

Minisztériumok és a sajtónyilvánosság – hogyan változott?

A nyolc minisztériumból mindössze három méltatta válaszra a lapunkat, amikor a miniszterek
és államtitkárok hivatalos kiküldetéséről kérdeztük a tárcákat. Nem lepődtünk meg
az arányon, a tárcák kommunikációjának hiányosságai mindennapi tapasztalatunk.
A kért adatok mellesleg a törvények szerint nyilvánosak. A jelenlegi Alkotmány külön
passzusban szögezi le, hogy jogunk van a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. A kedden elfogadott új médiaalkotmány szintén leszögezi, hogy „mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.”

2010. november 3.
http://www.fn.hu//belfold/20101103/nemzeti_egyuttmukodes_sajto/

IMPRESSZUM

A MIBE-hírlevél a Magyar
Információbrókerek Egyesülete tagjainak
készülő,
minden hónap elején megjelenő
hírlevél.
A szerkesztők örömmel várják ötleteiket,
javaslataikat és közreadandó híreket.

Borbély Szabina: szina86@gmail.com
Árki Péter: arkipeter@gmail.com