Hírlevél – 2010. július-augusztus

Ajánló
Kedves Olvasóink!

Örömmel jelentkezünk újra
hírlevelünkkel, de lássuk, mit ajánlhatunk a
Tisztelt Olvasónak a nyári termésből. Ajánljuk Barabási
László Villanás című művét. A
szerzővel készült interjúból kiderül, hogy a
közösségi hálózatok szakértője
képes megjósolni, hogy egy ember mikor, hol lesz, mindezt tudományos alapon. Érdemesnek
tartjuk hangsúlyozni, hogy mennyi adatot termelünk naponta, és ezeket mire lehet
használni. Foglalkozunk a Google legújabb tervével, a térítéses
hírszolgáltatással is. Megvizsgáljuk, hogy
mi a legújabb értelmezése a digitális szakadék kifejezésnek. Régi
igény, hogy törölni is lehessen az internetről, most lehet, hogy megvalósul a terv? Egy újabb
Bates-tippet is ajánlunk, hogyan érdemes
megfogalmazni  a „Mivel foglalkozol” kérdést, hogy
abból kiderüljön, hogy ügyfeleinknek miért éri meg velünk dolgozni? Szót
ejtünk a Wikipediáról, és két
kezdeményezésről, amely a wiki információtengerében történő
eligazodást segíti. Amennyiben kíváncsiak
arra, hogy mennyire követik a jogi előírásokat az állami
intézmények honlapjai, akkor az utolsó
hírünk is érdekelni fogja Önöket.

Tartalom

1. Magadról vagy ügyfeleid nyereségéről
beszélsz bemutatkozáskor?

2. Barabási: tudható a jövő

3. Szívünk míg vágyat érlel;
kartoték-adat

4. Az év végén indulhat a Google fizetős
hírszájtja

5. Az új digitális szakadék

6. Kifejlesztették a digitális adatok
“radírját”

7. Szemantikusan rendezett tudás – wikire

8. Egyre pocsékabbak a minisztériumi honlapok

9. Helyfüggő szolgáltatások: forradalom egy
év múlva?

10. Személyt keresek

Magadról vagy ügyfeleid
nyereségéről beszélsz bemutatkozáskor?

A „mivel foglalkozol?” kérdésre válaszolhatsz
szó szerinti értelmezésben, de azt is
elmondhatod, hogy ügyfeleid milyen előnyökhöz juthatnak
általad. „Megtalálom a legjobb, legrelevánsabb információt a kereskedők
számára.” „Ügyfeleimnek növelem piaci részesedését / megmutatom, hogyan tudnak piacra
lépni / csökkentem kockázatukat / megmutatom, kivel is állnak üzleti kapcsolatban / jobb
döntésekhez segítem őket.” Sokat megtudhatsz abból, hogy bemutatkozáskor valaki
saját tevékenységeiről beszél-e, vagy ügyfelét mutatja be (segítek megvalósítani céljukat /
céljaidat)
.

Mary Ellen Bates: What Do You Do vs. Why
You Are in Business?
Ref.: Mikulás Gábor
2010. május

http://www.batesinfo.com/Coaching/Coaching/IEnewsarchive/may10.html

Barabási: tudható a jövő

Óriási laboratóriummá vált az
egész társadalom pár év alatt. A
telefontársaságok, bankok, internetszolgáltatók tárolta adatokból
nemcsak a múlt részletei, hanem a jövő
cselekvései is összerakhatók, egy tudós számára is
meglepően pontosan – állítja Barabási
László. Az emberekről felhalmozott adatok minden eddig vizsgált
hálózatnál pontosabbak. Még a sejtek vizsgálatánál is. Ijesztő
jövőkép? A fizikus-hálózatkutatóval
új könyve megjelenése apropóján arról is beszélgettünk,
miért nem állították le a légi
járatokat a H1N1-járvány csúcsán. Tudós szemmel ezt úgy
közelítjük meg, hogy választunk egy bizonyos
viselkedési mintát, és arra konkrétan mérjük meg a
múltat és jósoljuk meg a jövőt. Ez az, amit a Villanásokban teszek. Az egyik ilyen viselkedési minta,
amivel foglalkozunk, az, hogy hol vagyunk, hol leszünk holnap, hol leszünk holnapután?
Ezt nem azért választottam, mert engem tényleg nagyon érdekel, hogy hol leszel
holnapután, hanem azért, mert erre nagyon objektíven mérhető adatok vannak a mobiltelefonon
keresztül. Mi pedig ehhez az adatokhoz férhetünk hozzá egy társaságon
keresztül. Nem tudjuk az egyén nevét, a
telefonszámát, de megtudtuk, hol volt, amikor telefonált. Tudtuk három
hónapon keresztül, mit csinált. Feltettük a kérdést, meg tudjuk-e jósolni,
hogy hol lesz az illető holnap délután. Ez nagyon konkrét kérdés. A válasz talán
elkeserítő. Ugyanis azt találtuk, hogy
általában az emberek zöme 93 százalékos pontossággal
jósolható. Azt gondolnánk, hogy csak a rendszeres
életet élő emberek viselkedését lehet megjósolni,
de hogy lehet megjósolni egy rockénekes, egy taxisofőr viselkedését? Számunkra az volt a
megdöbbentő, hogy ebben az adatbázisban
mi nem találtunk olyan egyént, akit 80
százaléknál kisebb pontossággal lehetett
volna jósolni.

2010. május 28.
http://www.fn.hu/kultura/20100527/barabasi_tudhato_jovo/

Szívünk míg
vágyat érlel; kartoték-adat

Az amerikai Wal-Mart kiskereskedelmi áruházlánc
több mint 1 méter vásárlói
tranzakciót kezel óránként, az adatok egy 5,5 petabyte-os
adatbázisba kerülnek. Ez az adatmennyiség megfelel az Amerikai Kongresszus Könyvtárában
lévő állomány 167-szeresének. Folytassuk az „adatsort”: a Facebook közösségi oldal 40
milliárd fotót tárol. Az emberi genom dekódolása során 10 év alatt 3
milliárd bázispárt analizáltak, de ma
már egyetlen hét alatt végezhetnénk vele. (A
digitális adatok mennyiségi
növekedését jól érzékeltetik az
elnevezések és a
példák a lenti táblázatban)
.

2010. június 8.
http://www.infinit.hu/content/view/408/46/

Az év végén
indulhat a Google fizetős hírszájtja

A Google fizetős hírgyűjtő-portál
elindítását tervezi.
Sajtóértesülések szerint már
tárgyalnak a kiadókkal, de a Google ezt még nem erősítette
meg. Egyelőre meg nem erősített sajtóhírek szerint a keresőcég egy olyan platform
fejlesztésén munkálkodik, amelyen keresztül
fizetős tartalmakat szolgáltathatnak hírportálok és
kiadók. A rendszer várhatóan az év
végén indul majd el. Az olasz lap szerint a szolgáltatáshoz
csatlakozó oldalakra Google-fiók birtokában lehet majd belépni, a lapkiadók pedig
választhatnak, hogy cikkenként, vagy előfizetési
díjért cserébe teszik rajta hozzáférhetővé
tartalmaikat, amelyek ellenértékét az
olvasók a cég
Checkout online fizetési rendszerén keresztül
tudják majd befizetni.

2010. június 21.

http://www.kreativ.hu/cikk.php?nl=3336&id=26984&aai=0&s=0

Az új digitális
szakadék

A digitális szakadék már régi fogalom.
Hagyományosan azt írják le vele, mit jelent az, ha valaki nem képes az újabb informatikai
eszközöket, vagy éppen magát a
számítógépet hatékonyan használni. Guus van den Brekel az EAHIL 2010
konferencián beszélt az új digitális szakadékról. Hol húzódik
az új digitális szakadék?
-akik tudják, hogyan kell a keresésről gondolkozni vs.
akik nem
-akik tudják, hogyan lehet ellenőrizni a puha
információkat vs. akik nem
-akik tudják, hogyan lehet információkat
találni az új csatornákon vs. akik nem
-akik értik az informális nyelvek mai
kultúráját vs. akik nem
-akik tudják, hogyan jön el hozzájuk az
információ vs. akik maguk próbálják
utolérni
-akiknek megvan a kellő tudásuk és tapasztalatuk, hogyan
tudnak létrehozni és újraosztani digitális tartalmakat vs. akik nem
-akik tudják, hogy a tanulás egy folyamatos
tevékenység, szemben azokkal, akik úgy tekintenek a tanulásra, mint valamire, amit elértek


2010.
június 28.
http://kereses.blog.hu/2010/06/28/az_uj_digitalis_szakadek

Kifejlesztették a digitális
adatok “radírját

Ami egyszer fent van az interneten, már nem törölhető
– figyelmeztetnek újra meg újra a személyi tanácsadók, tanárok és
adatvédők. A jövőben azonban lejárati idővel
láthatják el fényképeiket és kommentjeiket a
felhasználók egy német informatikusok által
kifejlesztett digitális radír segítségével.

2010.
július 19.
http://w3.prim.hu/cikk-proxy/78510/

Szemantikusan rendezett tudás –
wikire

Az internet egyik legnépszerűbb, nagyon gyorsan terjedő
tudásbázisa a Wikipedia online enciklopédia. Rengeteg dologról található
már benne leírás, számos adat. Sokszor
viszont még ebben is nehéz eligazodni, megfelelő
összefüggéseket, a valóban releváns
információkat megtalálni. A Freebase és a dbpedia két olyan
kezdeményezés, amelyek más szempontok alapján és más célkitűzéssel, de
mindketten a wikipedia adataira alapozva építették
fel szemantikus tudásbázisukat.
Egy-egy kifejezésre keresve megtalálhatjuk, hogy milyen
jelentések tartoznak az adott szóhoz, majd a kiválasztott jelentés
alapján részletes adatok és kapcsolatok is
kiderülnek. Mindkettőre igaz, hogy ingyenesen hozzáférhetőek,
felhasználhatóak (rdf
formátumban is)
, a wikipedia változásait automatikusan követik.
Elvileg mindkettő többnyelvű – rengeteg magyar adat is megtalálható – bár a
felhasználói felület a Freebase esetén
egyelőre csak az angolt kezeli, az adatok azonban itt is rendelkezésre
állnak. A legjelentősebb eltérések, hogy a Freebase
közvetlenül szerkeszthető a felhasználók
által, míg a dbpedia csak a wikipedia-ban történt
változtatásokat érzékeli, valamint, hogy a Freebase a wikipedia-n kívül más forrásokat
is felhasznál.

2010.
július 30.
http://kereses.blog.hu/2010/07/30/rendszerezett_tudas

Egyre pocsékabbak a
minisztériumi honlapok

Továbbra is gyengének mondható a hazai
állami intézmények honlapjainak
jogkövetése – derül ki egy friss kutatásból. A Kivele program a
múlt évi vizsgálata után újra
elvégezte azt a kutatását, melyben megmérte, mennyire
tartják be a minisztériumok és a
háttérintézmények az elektronikus információ-szabadságról
szóló törvény előírásait. Az
eredmények összességében kis mértékű
javulást mutatnak, de ezen belül számos
intézmény van, amelyik tavaly óta még rontani is tudott az
eredményén. Az eredményeket az idén is
felkínálják az állami intézményeknek 5 forintos
jelképes összegért.

2010. augusztus
4.
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=136816&is=1

Helyfüggő
szolgáltatások: forradalom egy év múlva?

Az idei év trendjei között előkelő helyre
küzdötték fel magukat a helyfüggő
szolgáltatásokat lehetővé tévő szoftverek és alkalmazások,
ennek ellenére egyelőre – főleg hazánkban – sokan értetlenül néznek, ha meghallják a
címben is szereplő kifejezést. Az iparági szakemberek majdnem egybehangzó véleménye szerint
rendkívüli potenciál rejlik az efféle alkalmazásokban, még akkor is, ha sokaknak
aggályai támadnak a biztonság
kérdését illetően. Bár a Forrester amerikai elemző cég
július végén kiadott felmérése
szerint csupán a társadalom elenyésző hányada használja a
helyfüggő szolgáltatásokat (location based services – LBS) a
növekedés mértéke rendkívül magas. A szakember szerint már látszik, hogy a
felhasználók egyfajta
ajánlórendszerként is használják az LBS-szoftvereket, sokan
például úgy választanak éttermet az
esti vacsorához, hogy ismerőseik bejelentkezései közül szemezgetnek. A
különböző alkalmazásoknál megadhatóak javaslatok, tippek is, így, ha valaki
bejelentkezik egy kávézóba, elolvashatja, hogy a korábban ott járt vendégek mit javasolnak a
menüről, illetve mitől intik óva a később
érkezőket.

2010. augusztus
5.
http://hvg.hu/Tudomany/20100804_helyfuggo_szolgaltas_location_based_fours

Személyt keresek

A keresés gyakori típusa, amikor egy személyt,
illetve annak elérhetőségét kellene
megtalálnunk. Természetesen próbálkozhatunk
a hagyományos webes keresőkkel,
hiszen sok ember hagy maga után honlapokon is elérhető
információkat – sokszor többet, mint gondolnánk. Vannak azonban olyanok, akikről sokat ilyen
módon nem tudhatunk meg. Ilyenkor kifejezetten személykeresőre van
szükségünk. Ilyen a Wink vagy éppen az Intelius keresője, amely közösségi hálózatok (pl. Linkedin) nyilvános
adataiban is keres. Természetesen ezek pl. az iwiw profilokat nem
találják meg, így itthon a legkézenfekvőbb, ha valakit az iwiwben, illetve ma már a Facebook-on, esetleg a
telefonkönyvben próbálunk megkeresni.

2010. augusztus
5.
http://kereses.blog.hu/2007/11/23/szemelykereso

IMPRESSZUM

A MIBE-hírlevél a Magyar
Információbrókerek Egyesülete tagjainak
készülő,
minden hónap elején megjelenő
hírlevél.
A szerkesztők örömmel várják ötleteiket,
javaslataikat és közreadandó híreket.

Borbély Szabina: szina86@gmail.com
Árki Péter: arkipeter@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.