Hírlevél – 2008. július-augusztus

MIBE-hírlevél

2008. július-augusztus

A Magyar Információbrókerek Egyesületének 2008. évi közgyűlése úgy határozott, hogy a tagokat mostantól ismét havi hírlevél formájában értesíti azokról a hírekről, amelyek őket érdekelhetik. A hírlevél szerkesztésére az ELTE harmadéves informatikus könyvtáros szakos hallgatóiként örömmel vállalkoztunk, remélve, hogy sikerül maradéktalanul ellátnunk a ránk bízott feladatot. Azért, hogy ez valóban így történjen, szeretnénk a MIBE tagjait is közreműködésre buzdítani, ezért a jövőben örömmel fogadunk a hírlevelet érintő bármilyen javaslatot, kritikát, és természetesen közreadandó híreket.

Köszönettel:

Borbély Szabina: szina86@gmail.com
Árki Péter: arkipeter@gmail.com

Ajánló

Július-augusztus havi számunk a Tisztel Olvasó figyelmébe
ajánlja a korábban a Deutsche Telekomnál kirobbant kémkedési botrány folytatását, ezúttal a Lufthansánál, a magyar cégekre jellemző „körbetartozás” problémáját, ugyanakkor választ kaphatunk az üzleti információt érintő néhány kérdésre, vagy arra, hogyan tehet szert pénzre egy vállalatvezető a szellemi tulajdon felhasználásával. Végezetül hírt adunk a 2008-as LIDA konferenciáról.

Tartalom

1. MIBE közgyűlés

2. A Lufthansa is kémkedett újságírók után

3. A partnerek ismeretével csökkenthető a körbetartozás

4. Üzleti intelligencia: cél a vállalati adatállomány hatékony felhasználása

5. Pénzt csinálni a szellemi tulajdonból: vállalatvezetők megoldásra váró feladata

6. LIDA 2008, Libraries in the Digital Age


MIBE
közgyűlés

2008. július 2-án került sor a Magyar Információbrókerek Egyesületének idei
közgyűlésére. A közgyűlésen szó esett arról, hogy aktívabb kapcsolattartásra lenne szükség a MIBE tagjaival. Ennek eredményeképpen döntés született arról, hogy a MIBE a jövőben rendszeres, kötetlen, tematikus jellegű találkozókat szervez a tagok számára. A koncepció kidolgozója Kiszl Péter. Ugyanez a közgyűlés határozott a MIBE hírlevél újbóli megindításáról is. A közgyűlésről bővebben a közgyűlés jegyzőkönyvében lehet olvasni.

A Lufthansa is kémkedett újságírók után

A Deutsche Telekom ügye után itt a Lufthansagate: a legnagyobb német légitársaság szintén gyűjtött információkat olyan újságírókról, akik a vállalat
belső életével foglalkoztak. A Lufthansa a Deutsche Telekomhoz hasonlóan szintén a Control Risks nevű biztonsági céget bízta meg azzal, hogy derítse ki, ki vagy kik szivárogtatják ki a fontos információkat a Financial Times Deutschland (FTD) című lap munkatársainak. A botrányt csak tetézi, hogy az adatok megszerzéséhez egyetlen alkalommal a sokat repülő utasokkal kapcsolatos belső információkat is felhasznált a két vállalat. A szinte “első számú gyanúsítottnak” minősített riporter után amiatt kezdtek nyomozni, hogy az 1990-es évek elejétől előbb a Capital című gazdasági lapban, majd az FTD-nél írt a konszern bizalmas belső ügyeiről. A cél az volt, hogy kiderítsék: a felügyelő tanács mely tagja az újságíró informátora.

2008. június 9.
http://www.sg.hu/cikkek/60645

A partnerek ismeretével csökkenthető a körbetartozás

Magyarországon rendkívül magas a fizetésképtelen cégek száma és hosszúak a tartozási határidők. A bankok faktoringszolgáltatásai tűzoltók, de az igazi megoldás, ha jól feltérképezzük a partnereinket.

2008. június 13.
http://www.fn.hu/vallalkozas/20080612/korbetartozasok_elkerulese/?hirlevelkatt=2008-06-13

Üzleti intelligencia: cél a vállalati adatállomány hatékony felhasználása

A mai, digitális világban a vállalatok számára elengedhetetlen, hogy üzleti információs állományukat a lehető leghatékonyabb módon elérjék, feldolgozzák és elemezzék, hiszen így hozhatnak releváns döntéseket az ellátási-lánc menedzsment kérdésében, az erőforrások tervezéséről vagy az ügyfelek magas szintű kiszolgálásáról. Az Economist Intelligence Unit az Oracle megbízásából 2007 augusztusában 242, különböző iparágban tevékenykedő döntéshozóval készített mélyinterjúkat az üzleti információk tárolásának, összegyűjtésének, elemzésének, illetve megosztásának lehetőségeiről és kihívásairól. …

Milyen forrásokból szerez üzleti információkat? (3 válasz)
·    Piackutatások – 43%
·    Újságok, magazinok, egyéb médiumok – 38%
·    Internet – 36%
·    Ügyfél visszajelzések – 31%
·    Vállalati szoftver rendszerek (pld.: ERP, CRM) – 25%
·    Konferenciák, hálózati munka – 24%
·    Munkatársak – 22%
·    Üzleti partnerek – 22%
·    E-mail – 21%
·    Üzleti találkozók – 17%
·    BI szoftver – 13%

2008. június 4.
http://hirek.prim.hu/cikk/67630

Pénzt csinálni a szellemi tulajdonból: vállalatvezetők megoldásra váró feladata

Interjú Josh Lernerrel, a HBS professzorával. Harvard Business School Working Knowledge Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala szerint az ország szellemi tulajdonának értéke 5 milliárd dollár, a folyó szövetségi költségvetés mintegy kétszerese. Kérdés, hogy a cégek kihasználják-e ezt az értéket? Josh Lerner, a szellemi tulajdon védelmének és kereskedelmének szakértője szerint nem annyira, mint tehetnék. Sok cég nem ismerte fel a szellemi tulajdon növekvő fontosságát a globális gazdaságban, és nem alakított ki stratégiát szellemi javainak értékesítésére. Mások politikája a versenytársakkal való harc és pereskedés, ami gyakran szintén eredménytelennek bizonyul. A szellemi tulajdon védelme önmagában nem tekinthető csodaszernek, előnyei és hátrányai egyaránt vannak. A hatékony stratégiára példa a licenc és/vagy royalty értékesítés, amiből jelentős, a termékértékesítés nettó bevételével összemérhető bevétele származhat a cégnek (ld. Texas Instruments). Másik hatékony módszer a közös szabadalmi alapok (patent pools) létrehozása, melyekben a cégek közös feltételekkel teszik hozzáférhetővé szabadalmaikat. Előnye, hogy a felhasználók egyidejűleg férnek hozzá számos cég szabadalmához, így elkerülhető a „szabadalmi erdő” („patent thicket”), a nagyszámú, egymást átfedő szabadalom. A szabadalmi-alap megállapodások sok esetben előírják az árazást, ami kizárja, hogy egyes résztvevők kiugróan magas árat kérjenek, vagy a felhasználó belépése után árat emeljenek. A szabadalmi alapok elősegíthetik szabványok kialakítását (ld. MPEG-2), és csökkenthetik a többszörös szabadalmak kutatást lassító hatását a biotechnológia terén, pl. az AIDS és a mellrák elleni küzdelemben.

Sean Silverthorne: Monetizing IP: The Executive’s Challenge
Ref.: Nattánné Szamosi Mária
2008. június 9.
http://hbswk.hbs.edu/cgi-bin/print?id=5925

LIDA 2008, Libraries in the Digital Age

Az évi LIDA konferenciát június 2-7. között Dubrovnikban és Mljet szigetén tartották. A szokáshoz híven mind a szakmai, mind pedig a szociális része a programnak igen magasfokú volt. A 10. LIDA konferencia 2009. május 25-30. között lesz Dubrovnikban és Zadarban. Téma: HERITAGE & digital libraries – digitization, preservation, access. A konferencia rendezője Tatjana Aparac Jelusic, az eszéki egyetemről.
E-mail: lida@ffos.hr

Irene Wormell
www.ffos.hr/lida/

IMPRESSZUM

A MIBE-hírlevél a Magyar Információbrókerek Egyesülete tagjainak készülő, minden hónap első hetében megjelenő hírlevél.

A szerkesztők örömmel várják ötleteiket, javaslataikat és közreadandó híreket.

Borbély Szabina: szina86@gmail.com
Árki Péter: arkipeter@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.