Hírlevél – 2006. október

– Tartalomjegyzék –

1. Közöny miatt vége a Google Answers-nek
2. A NetLibrary bővíti a tudományos, műszaki és orvostudományi tartalmat
3. Elektronikus tartalomszolgáltatás — interjúrészlet Rab Árpáddal
4. Változó igények, változó termékek az üzleti hírszerzés számára
5. Átláthatóbb, egyszerűbb cégjegyzéket ígér a tárca
6. Intellipedia: lexikon kémeknek
7. DAT-konferencia live

Közöny miatt vége a Google Answers-nek

Az internetvállalat tegnap bejelentette, hogy érdeklődés hiányában leállítja a Google Answers szolgáltatást, amely a felhasználók által feltett kérdésekre igyekezett válaszokat adni – pénzért. A négy évvel ezelőtt elindított projekt nem lopta be magát az internetezők szívébe, miközben a riválisok hasonló, ám ingyenes próbálkozásai – például a Yahoo! Answers vagy a még alakulóban lévő Amazon Askville – sikeresnek mondhatók. A Google stratégiájának fontos eleme a kísérletezgetés, ezért a kudarcokra is fel vannak készülve.

A Google Answers válaszait a vállalat által megbízott 800 ún. kutató írta részmunkaidőben. A kérdezők – 2 és 200 dollár között – maguk határozhatták meg, hogy mennyit ér meg nekik a válasz. A pénz 75 százalékát a szakértők, a maradékot a Google tette zsebre. Ám úgy látszik, nem folyt be elég a kasszába.

(it.news.hu)

Forrás: Világgazdaság Online, 2006. november 30.
(Mikulás Gábor)

A NetLibrary bővíti a tudományos, műszaki és orvostudományi tartalmat

Az OCLC NetLibrary részlege több kiadó anyagával bővíti teljes szövegű digitális adatbázisát:

  • a CRC Press kiadó többek között az élet- és orvostudomány, a gyógyszerészet, az élelmiszer-tudományok, a műszaki tudományok, az üzleti élet, a matematika és a statisztika területén működik. Az új megállapodás szerint évente 1000 új cím kerül be a NetLibrary katalógusába;
  • a Taylor & Francis Group több mint 12 ezer címet ajánl kiadványaiból folyamatosan, ezt növeli évente további 3000 címmel.

A NetLibrary teljes eContent katalógusa folyamatosan bővül a legújabb információtechnológiai címekkel, referenszanyagokkal, üzleti és gazdasági forrásokkal, a legkeresettebb szépirodalmi művekkel stb. Célja, hogy segítse a könyvtárakat az olvasók digitális anyagok iránti igényeinek kiszolgálásában.

További információ: netlibrary

Forrás: Managing Information, 2006/5. Referálva: TMT 2006/11-12., ref.: Jáki É.

Forrás: Prím Online, 2006. szeptember 5.
(Mikulás Gábor )

Elektronikus tartalomszolgáltatás — interjúrészlet Rab Árpáddal

Mindazok, akik a fenntartás céljaira vagy profitszerzésre gondolva forrásokat kívánnak biztosítani a tartalomszolgáltatáshoz, három lehetőség közül választhatnak:

  • előfizetéses rendszerben kínálják a tartalmat, esetleg
  • ingyenes tartalomszolgáltatás mellett hirdetésből tesznek szert bevételre, vagy pedig
  • nemzeti vagy nemzetközi konstrukcióban támogatást kapnak a tartalomszolgáltatás létrehozásához és fenntartásához.

A fogyasztók nem szívesen adnak ki pénzt a tartalomért, és van egy olyan előítéletük, hogy az online tartalom gyengébb minőségű. Ám az a fogyasztó, aki meggyőződik az online tartalom minőségéről, háromszor szívesebben fizet érte, mint offline társáért! A lehetséges fejleményekről megoszlanak a vélemények. A korábban idézett Gerry McGovern szerint az út elkerülhetetlenül a fizetős tartalmak felértékelődéséhez vezet, hiszen ami felismerten fontos, használható, hiánypótló, arra hajlandóak vagyunk termékként tekinteni. Jason Blair viszont úgy látja, hogy ideje bejelenteni a kereskedelmi tartalom halálát, a fizetős online magazinok kudarcát. Addig is (nagyjából ugyanúgy, ahogy a víz vagy az utak és a hidak esetében) a fogyasztó tisztában van vele, hogy közvetett módon (pl. az adójával) bizonyos formában mégiscsak támogatja a „szabad” tartalmak képződését. Azok az orgánumok, amelyek korábban ingyenesek voltak, előfizetésessé válva egykori látogatóik nagy részét elveszítették. Az egykor kizárólag előfizetéssel hozzáférhető orgánumok nyilvánossá tétele viszont óriási érdeklődést vált ki. Például az Encyclopedia Britannica online változatának előre beharangozott „megnyitása” milliós látogatótömeget vonzott a lexikon oldalára.

Forrás: Prím Online, 2006. november 25.
(Mikulás Gábor)

Változó igények, változó termékek az üzleti hírszerzés számára

Az angol „Business Intelligence” (BI) magyar fordítása, az „üzleti intelligencia” bizonyos fokig kifejezi, hogy milyen képességekre kell szert tenniük a versenyben lépést tartani kívánó cégeknek, de nem utal az angol kifejezés másik, ez esetben sokkal relevánsabb megfelelőjére, az üzleti hírszerzésre.

A BI-eszközöket és -alkalmazásokat üzemeltetők ugyanis – elsődlegesen saját vállalatukat megcélozva – ezt a foglalatosságot űzik, hiszen nincs másról szó, mint a szervezeten belüli, illetve a nyilvánosan hozzáférhető, számukra releváns adatok tudatos és szervezett gyűjtéséről, rendszerezéséről, majd az üzlet szempontjából lényeges információk szintetizálását követően azoknak az érintettekkel való megosztásáról. A változatos eszközkészlet (lásd keretes írásunkat) mellett ma egyre előkelőbb helyet foglalnak el a felhasználók által fokozottan igényelt s így a BI-gyártók által preferált megoldások. Ebben gyakran nem is maguk a gyártók, hanem inkább a partnereik járnak élen. Például a SAS esetében idehaza partnere, az IQSYS fejlesztései között foglalnak el jelentős szerepet a SAS alapú BI-alkalmazáscsomagok fejlesztései.

Forrás: Prím Online, 2006. november 25.
(Mikulás Gábor)

Átláthatóbb, egyszerűbb cégjegyzéket ígér a tárca

Az igazságügyi tárca tervei szerint 2008-tól a cégjegyzékből számos olyan fontos információt megtudhatnak a vállalkozásokról partnereik vagy épp egyszerű állampolgár ügyfeleik, amelyeket eddig csak nehézkesen, és hosszú idő alatt lehetett beszerezni. Az igazságügyi és rendészeti tárca által kidolgozott javaslat szerint 2008-tól a cégjegyzékből bárki korlátozás nélkül megismerheti a cégek piaci helyzetét, valamint a jogkövető vagy éppen jogellenes működésére vonatkozó hiteles információkat is. Így a cégfigyelő lapról bárki megnézheti majd, hogy szerződő partnere ellen folyik-e per, van-e olyan ingatlana, amelyet jelzálog terhel, vannak-e fizetési nehézségei, megbüntette-e például a Gazdasági Versenyhivatal. Ezek az adatok most is nyilvánosak, csak éppen nem futnak össze, s külön-külön kell őket beszerezni. “A cégtörvényt módosító tervezet decemberben kerül a kormány elé, a parlament pedig várhatóan a téli ülésszakban tárgyalja majd” – mondta lapunknak Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára.

Forrás: Magyar Hírlap, 2006. november 22.
(Mikulás Gábor)

Intellipedia: lexikon kémeknek

A Wikipedia megihlette a hírszerzésre szakosodott szervezeteket. Az Egyesült Államokban egy olyan rendszert szeretnének kifejleszteni, amely az összes biztonsági hivatal munkáját segítené adatokkal, háttér-információkkal. A világ legfejlettebb biztonsági hálózatainak titkos adatait egy olyan rendszerben összegeznék, amely működése leginkább a Wikipediára – azaz a legnagyobb ingyenes online lexikon működésére emlékeztetne.

Forrás: FigyelőNet, 2006. november 2.
(Mikulás Gábor)

DAT-konferencia live

2006. november 21-én rendezték a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) XVI. konferenciáját, amelynek egyes részei olvashatóak az Élet és könyvtár blogon. Nyitó előadások, kerekasztal-beszélgetés, múzeumok, könyvtárak digitális világa, összegzés.

(Takács Dániel)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.