Hírlevél – 2005. május-június

Tisztelt hírlevél olvasó!

Ehavi összevont számunkban elsősorban néhány árazási technikával, egy nagyon hasznos könyv ismertetőjével, néhány új információforrással és a Google újdonságaival foglalkozunk.

Reméljük, hírlevelünk ma is tartalmas olvasmányként szolgál!
Kellemes olvasást kívánunk!

a főszerkesztő

– Tartalomjegyzék –

1. Hogyan találjuk meg az információt: kalauz kutatóknak
2. Tudd, hogy mi van!
3. Tipp az árazásra és az ár fájdalommentes csökkentésére
4. Egységes Európai Gazdasági Oklevél
5. Hatályos jogszabályok ingyen a FigyelőNeten
6. Családfa- és leszármazott-kutatás üzleti alapon
7. Az Emerald új adatbázisa vezetők számára
8. A nagy hír- és referenszszolgáltatók
9. A Google új tudományos keresőrendszere

Hogyan találjuk meg az információt: kalauz kutatóknak

Könyvismertető a How to Find Information: A Guide for Researchers (Szerző: Sally Rumsey, Open University Press, Maidenhead, 2004, 263 oldal, ISBN 0 335 214282) c. könyvről

A könyv a Surrey egyetem (University of Surrey) könyvtárának a kutatók jobb könyvtári kiszolgálására tett erőfeszítéseinek eredménye, a könyvtárosok tapasztalatain, az egyetemi személyzettel és a diákokkal való napi kapcsolatukon alapul. Aki dolgozott már könyvtári információs pultnál, értékelni fogja e könyv tartalmát, és örül, hogy minden együtt van egy vékonyka kötetben, ami a kutatók segítségére lehet.

„A feltevés szerint minden egyetemi kutató készre formálva érkezik, mint Botticelli Vénusza, fejlett információs készségekkel… Mindenki, aki egyetemi könyvtárban dolgozik, tudja, hogy ez nem így van” (Christopher West).

A könyv ezzel a problémával foglalkozik, kezdve az információ-gyűjtési folyamattal, a tárgy definiálásával, a kutatás céljával és körével. A kezdet gyakran nagyobb akadály a kutató számára, mint kellene, az 1. fejezet tippjei és ötletei felbecsülhetetlenek.

A 2. fejezet a könyvtár-használattal foglalkozik, amit egy kutatónak feltehetően már ismernie kellene, de meglepő, hogy milyen kevés hallgató használ könyvtárat, és milyen keveset tudnak a lehetőségekről. Így új kutatók bizonyára hasznosnak találják ezt az információt. Röviden elmagyarázza a normál könyvtári szolgáltatásokat és erőforrásokat, beleértve a különleges gyűjteményeket, belemegy a könyvtárban használatos az osztályozási rendszerek és számkódok részleteibe, és a könyvtári katalógusokról, katalógus rekordokról, kereső katalógusokról szóló résszel zárja.

A 3. fejezet az előforduló információforrások különböző típusait fedi le a monográfiáktól, időszakos kiadványoktól és egyéb nyomtatott anyagoktól az elektronikus, hang és képi információn át a műalkotásokig és személyekig. Tárgyalja e források elérésének és használatának előnyeit és hátrányait. A következő fejezet röviden összefoglalja a meglévő kutatási információforrások hasznos lelőhelyeit, megemlítve az Egyesült Királyság kutatási tanácsait és egyéb szervezeteket.

Az 5-11. fejezet az információkeresés szabványos lépéseit tartalmazza a szükséges információ azonosításától, a forrás felfedezésétől és a kereséstől az információ helyének megtalálásáig és eléréséig. Az információforrás felfedezéséről szóló fejezet különösen hasznos, indexek és kivonatok, katalógusok és bibliográfiák magyarázatát tartalmazza, és részletekbe megy az online adatbázisok használatával, az ilyen forrásokból érkező információk megértésével kapcsolatban. Az online keresés stratégiájának megtervezése önálló fejezet, néhány kitűnő példát tartalmazó táblázatokkal és diagramokkal. A keresési stratégiát nehéz élő keresési demonstráció nélkül elmagyarázni a felhasználóknak, Rumsey azonban nagyon világos utasítás- és irányelv-készletet állított össze. Az idézet-keresés és a Web mint forrás használata szintén önálló fejezet (10. fejezet), beleértve a gateway-ek, portálok, keresőmotorok és directory-k témáját, sőt a Web-információk értékelésének kritériumait.

A könyv utolsó fejezetei általánosságban szólnak a források értékeléséről, a referencialista összeállításáról, a keresési rekordok megőrzésének fontosságáról, és a saját bibliográfia készítésének módszereiről. A 15. fejezet összefoglalja a szellemi tulajdon és copyright kérdéseket, ezek figyelembevételét a kutatásban. Végül a 16. és 17. fejezet bemutatja, hogy a kutatók hogyan tudnak lépést tartani területük eredményeivel, és hogyan változik az információs terület természete.

Rumsey hangsúlyozza, hogy hatalmas a változás, főként az elektronikus források fejlődése és a Web növekedése miatt. A felhasználó eléri számítógépéről ezeket a forrásokat, ezért ma kevésbé valószínű, hogy könyvtárba megy, vagy információs szakember tanácsát kéri, mint korábban. Következésképp a túl sok információ és a nem megfelelő keresés akadályozhatja a kutatást, pedig a kutatók több információhoz férhetnek hozzá, mint valaha. Életbevágóan fontos, hogy a modern kutató ismerje a rendelkezésre álló források fajtáit, megértse, hogyan kell azokat hatékonyan használni, és hatékonyan kezelje saját bibliográfiai információit.

Nagyon hasznos a könyv új kutatóknak, disszertációt készítő utolsó éves egyetemistáknak, de szélesebb közönségnek is, mivel sok praktikus információt tartalmaz, és mivel a szerkezete olyan, hogy nem kell elejétől a végéig elolvasni. Bárki ott nyithatja ki, ahol akarja, és kihagyhatja az őt a kevésbé érdeklő részeket. Minden kutatónak ajánlható a könyv, mindenki fog találni benne valamit, amit eddig nem tudott!

Forrás: “How to Find Information: A Guide for Researchers”, 30-January-2005, Ariadne Issue 42
http://www.ariadne.ac.uk/issue42/brack-rvw/intro.html
Author: Dr Verity Brack, Insititute for Lifelong Learning University of Sheffield
(ref.: Nattánné Szamosi Mária)

Tudd, hogy mi van!

A 2005/18-as HVG mellékletet közöl a közérdekű információkhoz való hozzáférés lehetőségeiről. Ebből megtudhatók – egyéb fontos adatok mellett:

  • Az elektronikus információszabadságról szóló (egyébként nem nyilvános!) törvényjavaslat szerint a minisztériumoknak automatikusan, külön kérés nélkül is közzé kell majdan tenniük a törvény- és rendelettervezeteket, mégpedig úgy, hogy a polgárok egyszerűen, akár egy e-mailben is véleményezhessék azokat.
  • Parlamenthez benyújtott törvénytervezetek, módosítások: az Országgyűlés honlapja nyilvános, ám a fellelhető törvényszövegek nem egybeszerkesztettek, ezért a jogászok is csak nehezen igazodnak el bennük.
  • A kormány vagy a tárcák rendeletei, valamint néhány fontos törvény: a MEH, és a minisztériumok honlapján is föllelhetők, ám nincs egységes gyakorlat. Az üvegzseb-törvénycsomag óta a közfeladatot ellátó szervek sokkal kevésbé zárhatják el a költekezésükkel kapcsolatos adatokat, de a helyzet távolról nem egyértelmű.
  • Helyi önkormányzatok előterjesztései, jegyzőkönyvei, jogszabályok: az önkormányzati törvény értelmében megismerhetik a választópolgárok, de a demokrácia helyi szervei alig élnek a világháló adta lehetőségekkel. A gyakorlat messze nem egységes.
  • Bírósági ítéletek és az ügyiratok: a hatályos törvények alapján eddig fel sem merülhetett még a nyilvános tárgyalásokon elvben bárki által hallható nyilvánosságra hozatala sem. Az ítéleteket Lomnici Zoltán szerint is anonimizálni kellene.
  • Cégbíróságok adatai: elvileg nyilvánosak, személyesen megnézhetők, jegyzetelhetők, lefotózhatók. 2005-től minden kft és rt minden új bejegyzését digitalizálják, szeptembertől a világhálón is elérhetők lesznek a már digitalizált cégadatok, 2007-től pedig bárki elektronikusan lekérhet majd bármit. Arról nincs szó, hogy azonnal és ingyenesen be lehessen tekinteni a cégadatokba: a jogszabály értelmezésébe belefér, hogy e-mailünkre 15 nap elteltével, pénzért válaszolnak. Ha minden jól megy, az illetéktörvény várt módosítása legalább az ingyenességről gondoskodik majd.
  • Ingatlan-nyilvántartás: hiába nyilvános egy 1997-es törvény szerint, ugyanez számos korlátot is állít. Érthetetlen módon különbséget tesz a személyes betekintés és a számítógépes böngészés között. Míg személyesen egy földhivatalban bármilyen tliajdoni lapot szinte teljes egészében (a személyi szám kivételével) bárki megtekinthet, s másolatot kérhet róla, az interneten való megismerés lehetőségét korlátozza a törvény. Tételesen fel vannak sorolva példáli a jegyzők, az ügyvédek és a bíróságok, mint akik kérhetik a hozzáférést az adatokhoz. Az engedélyekről az FVM dönt. A Takarnet nevű hálózathoz való csatlakozás 62 500 forintba kerül, s egyelőre nincs is a teljes adatbázis számítógépen. Aki jelenlegi és volt miniszterelnökök, kormánytagok vagy hírességek ingatlanjai után kutakodna, annak a jövőben is messzebb kell mennie az ingatlan-nyilvántartásnál.
  • Népszámlálási kötetek: és a KSH számos más kiadványa elérhető online. A hivatal azonban csak a már feldolgozott adatokat közli, adatbázisát nem teszi hozzáférhetővé. “A számítástechnika ugyanis néha megsokszorozza az adatvédelmi gondokat, hiszen ma már aránylag semleges adatsorokból is létrehozható olyan adatbázis, ami sértheti az adatvédelmi vagy a statisztikai törvényt.” A KSH várhatóan a közeljövőben nyit kutatószobát, amelyben – ellenőrzött körülmények között, tudományos célra – érzékeny adatokhoz is hozzá lehet majd férni.
  • Adóstatisztikák csak azonosíthatatlanli érhetők el: név, cégnév nélkül. Ellenőrizhető: az adott adózóhoz, legyen cég vagy magánszemély, valóban az általa megadott adószám van-e hozzárendelve. Ha minden jól megy, ezt nemsokára az interneten át is le tudom majd kérdezni.
  • Rossz adósok adatai, ha valaki legalább 90 napja a minimálbért meghaladó összeggel tartozik egy banknak: Bankközi Informatika Szolgáltató Rt.-t, a BISZ-t. A bankok megtudhatják: az illető szerepel-e a rossz adósok nyilvántartásában, Aki biztosat akar tudni, annak továbbra is meg kell kérnie reménybeli partnerét: hozzon friss igazolást arról, hogy nem szerepel a neve a feketelistán.

Forrás: Tudd, hogy mi van! / Lőke András, Pálmai Erika, Riba István. In: Heti Világgazdaság 27 (2005. május 7.) 18 p. 60-64.

Tipp az árazásra és az ár fájdalommentes csökkentésére

Legutóbbi hírleveles tippjében Bates asszony egy árazással kapcsolatos lehetőségről ír, a megrendelő helyben történő oktatásának példáját felhozva.
Lépések:

1. Felméri a kidolgozáshoz szükséges időt (ez függ attól, hogy új programot kell kidolgoznia, vagy megvan már a séma). Ehhez adja napidíját, majd az utazás, szállás stb. változó költségeit.
2. Korábbi és frissített tapasztalatok alapján felméri, menyit is lehet a megrendelőtől elkérni. Egy könyvtár például szűkebb költségvetéssel rendelkezik, mint egy vállalat, amely több részlegéből is összetereli ilyenkor munkatársait.
3. Majd egy tipp arra, hogyan lehet a magasabb összeget igazolni: a résztvevők számára hat hónapon belül fél óra telefonos konzultációt kínál fel, amely az ár lehetséges moderálását is lehetővé teszi. Ha ugyanis az összeget sokallja a megrendelő, akkor ezt presztízsveszteség nélkül, könnyedén le tudja alkudni, a bróker pedig könnyen, kínálat-csökkentéssel visszakozni tud, a kelleténél magasabb árból. A telefonos konzultáció további előnye, hogy üzletet is hozhat. No és persze a tanfolyam résztvevőinek kis hányada veszi igénybe.

Forrás: Pricing strategies / Mary Ellen Bates. In: Info-entrapreneur tip of the month (2005. April)
www.batesinfo.com
(ref.:Mikulás G.)

Egységes Európai Gazdasági Oklevél

Az ECDL (European Computer Driving Licence) mintjárára, már Magyarországon is megszerezhető az EBCL (European Business Competence Licence), mely a felhasználói szintű számítástechnikai járatasságot igazoló társa mellett az üzleti alapok átadására helyezi a hangsúlyt. Az oktatás – és a vizsga – moduláris rendszerű:

  • „A” modul: általános ismeretek (mérleg összeállítás, gazdasági elemzés, pénzügy, társasági jog);
  • „B” modul: marketing, üzleti tervezés;
  • „C” modul: vállalati adózás, controlling.

Sikeres vizsga esetén a hallgatók német nyelvű oklevelet kapnak, melyet az EBCL Kuratóriumának paderborni székhelyű elnöksége állít ki.

Forrás: http://www.ebdl.hu
(Kiszl P.)

Hatályos jogszabályok ingyen a FigyelőNeten

A FigyelőNet megújult hírportál és az Opten Informatikai Kft. cég- és jogi információs szolgáltató együttműködésének köszönhetően 2005. május 11-től a www.fn.hu ‘Törvénytár’ aloldalon http://www.fn.hu/index.php?id=55 Magyarországon először ingyenesen elérhetővé vált a hatályos teljes magyar joganyag.

Forrás: http://www.fn.hu/index.php?id=8&cid=98257

Családfa- és leszármazott-kutatás üzleti alapon

Növekvő a piac, sok a külföldi megrendelő, kb. hat szakosodott cég idehaza. A családfa-kutatók forrásai a levéltárak könyvtárak és temetők dokumentációi, amely 80%-ban anyakönyveket, összeírásokat jelent, ezeken felül gyászjelentéseket, személyes adattárakat, korabeli folyóiratokat és temetői nyilvántartásokat. Az eredményre természetesen ők sem tudnak garanciát vállalni. Termékük lehet pl. CD-re írva (dokumentumok, képek, családfa-ábrák). Egyes cégek kiegészítő szolgáltatásként: genealógiai túrákat előkészítenek, pl. temetőlátogatás, megismertetés a rokonokkal. A szolgáltatás ára 150-300 e Ft-tól lehet, amely a legtöbb egyenes ági felmenő felkutatására vonatkozik.

Másik irányt jelent a leszármazottak keresése, mely döntően örökösödési célból történik. Az ebben szolgáltató Family Tree Kft. pl. 30 kutatót, genealógust és internetspecialistát alkalmaz, és 17 országban kutat. Sikerdíjként az örökség bizonyos százalékát szokták kérni. Szervezetük az Örököskutatók Magyarországi Szövetsége.

Forrás: Családfakutatás üzleti alapon : pénzt fialó rokonok. In: Heti Világgazdaság (2005. ápr. 25.)

Az Emerald új adatbázisa vezetők számára

Az Emerald Management Xtra (EMX) a vezetéssel foglalkozó, szakmailag lektorált (peer-reviewed) folyóiratok legnagyobb gyűjteménye, amely online támogatást nyújt a könyvtárosoknak, kutatóknak és oktatóknak, az egyetemek stratégiai vezetőinek.

Az új szolgáltatást az Emerald Group Publishing Ltd. a felhasználókkal tartott intenzív kapcsolat, és a körükben folytatott kutatások eredményei alapján indította. Ezekből az is kiderült, hogy nagy igény van a nem publikált kutatási eredményekre, a konferenciaanyagok frissítésére, segítségnyújtásra az oktatásban és a tananyagok fejlesztésében, a használati statisztikákra.

Az EMX új, kétoldalú kommunikációt lehetővé tévő webplatformon indul. A felhasználóknak is lehetőségük lesz ötleteiket, tapasztalataikat egy független fórumon kicserélni. Az új platform automatikus, IP alapú azonosítást tesz lehetővé, egy egyetemen belül nem lesz szükség a jelszavak és felhasználói nevek használatára. A béta-tesztelés 2004 nyara óta folyik, az üzemszerű indítást 2005 decemberére tervezik.

A többi újdonság mellett az EMX felhasználói kedvezményesen férhetnek hozzá valamennyi Emerald-folyóiratban megjelenő cikk teljes szövegéhez.

Forrás: Managing Information, 11. köt. 7. sz. 2004. p. 21.
(ref.: Jáki Éva)

A nagy hír- és referenszszolgáltatók

Áttekintés a nagy adatbázis-aggregátor szolgáltatókról; bemutatás, tartalom, jellemzők, referenciák stb.: BBC Monitoring, Dialog, Esmerk, Factiva, LexisNexis, Moreover Technologies, NewsNow Publishing, Oxford University Press, ProQuest Information and Learning, Reuters Group, Thomson Gale, Xrefer.

Forrás: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2005. 5. p. 254-55. http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/242/index.html

A Google új tudományos keresőrendszere

A Google 2004 végén indította a tudósok és az egyetemi kutatók számára fejlesztett új szolgáltatása, a Google Scholar béta-verzióját (http://scholar.google.com), amely lehetővé teszi, hogy az információkeresés csak a tudományos szakirodalomra terjedjen ki, ideértve a lektorált cikkeket tartalmazó (peer-reviewed) folyóiratokat, könyveket, téziseket, kivonatokat és műszaki jelentéseket. A találatokat rangsorolja relevancia szerint, figyelembe véve a cikk teljes szövegét, a szerzőt, a kiadványt, amelyben a cikk megjelent, valamint a rá történt hivatkozások számát. Ezen túlmenően elemzi és tömöríti a cikkben található hivatkozásokat, és külön eredményként közzéteszi, még akkor is, ha az említett dokumentum online nem érhető el. A találatokban lehetnek hivatkozások korábbi munkákra, és olyan publikációkra, amelyek csak valamely könyvben vagy egyéb off-line kiadványban jelentek meg.

Végül a felhasználók elérhetik a szabadon hozzáférhető, vagy az intézményük által előfizetett folyóiratokban publikált cikkek, továbbá a különlenyomatok tárolóhelyein található dokumentumok teljes szövegét. Az esetek többségében cikkek kivonatai is elérhetők. A felhasználóknak lehetőségük van arra is, hogy ha egy könyvet keresnek, a „Könyvtár keresése” (Library Search) gombra kattintva megtalálják a lakóhelyükhöz/munkahelyükhöz legközelebb lévő könyvtárat, ahol a kért könyvet kölcsönözni tudják.

Forrás: Advanced Technology Libraries, 33. köt. 12. sz. 2004. p. 1-11.
(ref.: Jáki Éva)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.