Tisztelt hírlevél olvasó!

Ismét eltelt egy hónap és mi újabb hírlevelet készítettünk a MIBE tagjai számára. Ehavi hírlevelünk elsősorban az interneten való keresési módszerek hatékonyságával, a szövegbányászattal , illetve a tudástámogatás 2004. évi kilátásaival foglalkozik.

Remélem, hírlevelünk ma is tartalmas olvasmányként szolgál!
Kellemes olvasást kíván,

a főszerkesztő

– Tartalomjegyzék –

1. Tudástámogatás 2004-ben
2. Szövegbányászat
3. Internet kontra fizetős szolgáltatók
4. Ügyvédi magáncégek könyvtárai Varsóban (egy felmérés eredménye)

Tudástámogatás 2004-ben

Az amerikai Gartner kutató és tanácsadó cég a tudástámogatás 2004. évi kilátásaira vonatkozó előrejelzést közöl honlapján Rita E. Knox, French Caldwell, Mark R. Gilbert, Maurene Caplan Grey, Kathy Harris, James Lundy, Debra Logan kutatók véleménye alapján.

Az előrejelzés szerinti fő jellemzők 2004-ben:

A tartalommenedzsment (CM), a portálok és az együttes munka biztosításának fejlődése azonos irányba tart.

– Mivel az információtechnikai szuperhatalmak felfalják kisebb versenytársaikat a tartalommenedzsment és a portálok területén, kifinomult vállalati alkalmazások fejlődnek ki 2004-ben.
– Az e-learning (számítógéppel segített tanulás) telepítések száma bővül 2004-ben. Az e-learning meg fogja követelni, hogy a cégek átfogó e-learning szerkezetet fejlesszenek ki és alkalmazzanak.
– Kié lesz a Web-konferencia piac? 2004-ben a vállalati alkalmazások szállítói (különösen a Microsoft) és a távközlési szállítók fognak harcolni a Web-konferencia piac ellenőrzéséért. A tartalommenedzsment és üzleti folyamat menedzsment piacokat 2004-ben a felhasználóknak a szolgáltatásokra, átláthatóságra és jobb vállalati irányításra irányuló kívánságai és szükségletei fogják alakítani.
– Az e-mail túltelítettség kritikus szintet ér el. Az üzleti kommunikáció alapköve, az elektronikus levél, saját népszerűségének áldozatává vált. 2004-ben a kéretlen elektronikus levelek (spamok) száma egy átlagos vállalati postafiókban eléri az 55%-ot, és növekvő hányaduk tartalmaz ártalmas kódot. A cégeknek fel kell rá készülni, hogy a felhasználóknak spam-szűrőket kell gépükre telepíteni, ami többlettámogatást igényel az információtechnológiai szervezettől.
– Megvalósul a tudásmenedzsment megtérülése és kialakulnak a személyes tudáshálózatok (Personal Knowledge Networks). A cégek legtöbbet az alapvető KM alkalmazásokból profitálnak, rövidtávon jó működési támogatást nyújtva a tudás munkahelynek, hosszú távon jobban támogatva az szabad tudásmunkások személyes hálózatait.
– 2004-ben a tudásmenedzsment az üzlet része. A tudásmenedzsment sok úton-módon és folyamaton keresztül képes értéknövelővé válni.

Forrás: Predicts 2004: Knowledge Support
http://www.gartner.com (ref.: Nattánné Szamosi M.)

Szövegbányászat

Az információbrókernek nem azt adják feladatul, hogy ilyen vagy olyan módszert alkalmazzon a szükséges információ beszerzéséhez – a legalitás határán belül persze –, hanem hogy szerezze be azt. Így kerülhet képbe a szövegbányászat is. Alapjában vége nem újdonság, hiszen szövegelemzést a kisiskolások is tanulnak már. Az üzleti környezetben való használata azonban új lehetőségeket kínál. Alkalmazása egyre elterjedtebb a hírszerzésben, a CRM-ben, vagy a DMS-ben (document management system).

A témával kapcsolatos friss cikk a: http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/194/index.html oldalon található.

Forrás: http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/194/index.html
(ref.: Mikulás G.)

Internet kontra fizetős szolgáltatók

Carol Tenopir számos hasznos cikket írt online kereső szolgáltatásokról. Az itt ismertetett nem a legfrissebb, de máig aktuális kérdést boncol: webes források, kontra kereskedelmi online szolgáltatók. [A szerző nem vizsgálja cikkében a telefonos információszerzést.]

A Lexis-Nexis (LN) kb. egy billió dokumentumot, a web 40 milliót tartalmaz; csoportosítva, míg a weben az információk szét vannak szórva; az LN archivál, a web alig; az LN nagyteljesítményű keresőeszközöket kínál; az LN 99,84%-os megbízhatóságot nyújt, 6 másodperces válasz-idővel, a web válasz-ideje nagy mértékben változó; az LN (mint más online szolgáltatók) 24 órás vevőszolgálatot biztosít, míg a weben magadra vagy hagyva.

A Factiva megbízásából készült tanulmány egészen egyszerű (pl. egy tegnapi újságcikk) és egészen összetett (pl. egy termékcsoport piac-elemzése) üzleti információs kérdések alapján hasonlította össze az ingyen webet, a fizetős webhelyeket és a (pl. Northern Light, Electric Library) és a kereskedelmi információs szolgáltatásokat (pl. Dow Jones Interactive). Eszerint szinte minden üzleti információs kérdés – legalább részben – megválaszolható a web használatával, ám minél bonyolultabb a kérdés, annál több időt vesz igénybe, komplett választ azonban – szinte minden esetben – csak a kereskedelmi szolgáltatás ad. A válasz tényleges költségét tekintve (a személyi költségeket is beszámítva) a kereséssel töltött idő miatt a kereskedelmi szolgáltatás olcsóbbnak mutatkozott, mint a web használata.

Az ingyen web előnye a sok, szakértők által fenntartott speciális hely, a kapcsolódás más forrásokhoz, a kormányzati források megbízhatósága, s hogy a gyakorlott kereső viszonylag olcsón jut információhoz. Hátránya a helyek instabil volta, a vitatható megbízhatóság és pontosság, a behatárolt keresési lehetőségek.

A fizetős webhelyek előnye, hogy általában nemcsak friss, hanem archív információkat kínálnak, és viszonylag alacsony áron nyújtanak cikkeket, szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat, és téma-csoportokat is találunk. Hátrányuk, hogy rendszerint hitelkártyát kérnek, olyan információk megvásárlását szorgalmazzák, amelyek már elérhetők (pl. a könyvtárban), s általában egyfajta információtípusra korlátozódnak.

A kereskedelmi online szolgáltatások előnye, hogy források százai kereshetők egyidejűleg, kiterjedt archívumokkal rendelkeznek, a forrástípusok széles körét kínálják, és kurrens témafigyelést is végeznek. Hátrányként vethető fel a költség-igény és az, hogy a tartalom, a válasz megbízható és naprakész volta nem a szolgáltatótól, hanem az általa összegyűjtött források eredeti előállítójától függ.

Forrás: Getting what you pay for? / Carol Tenopir. In: Library Journal 125 (2000) 2., p. 34-36.
Referátum: Mit kapunk a pénzünkért? A kereskedelmi online szolgáltatások és webes változataik összehasonlítása / ref. Mohor J. In: Könyvtári Figyelő (2000) 3.

Ügyvédi magáncégek könyvtárai Varsóban

(egy felmérés eredménye)

Lengyelországban – a társadalmi-gazdasági fordulatot szorosan követve – kb. tíz éve jelentek meg a gazdasági jogi tanácsadással foglalkozó magánirodák. A szóban forgó könyvtárak lényegében a magánirodákkal együtt alakultak meg.

Manapság (általában egy) főfoglalkozású könyvtáros kezeli ezeket a nem nagy gyűjteményeket (az átlagos állomány 4 600 könyv és 40 kurrens folyóirat), viszont intenzív a számítógépes katalógusok és adatbázisok használata (Trigger, Coliber cég szolgáltatásai). Az alkalmazott könyvtárosok diplomás emberek, de képzettségük nem teljesen adekvát a tennivalókkal (pl. nem tudnak jól angolul). Egyik-másik kollégát továbbképzésre és tanulmányútra is el-elküldik (ez utóbbi a világcégek fiókjaira jellemző).

A felmérésből nem derül ki egyértelműen, hogy információs munkát is végeznek-e az ezekben az irodákban dolgozó könyvtárosok. Valószínűleg igen, alighanem a más és más értelmezések miatt nem alakult ki világos kép.

Ami az országban unikum: az itteni könyvtáraknak nincsenek gyarapítási és eszközfejlesztési gondjaik (számítástechnikai eszközökhöz, az internethez való hozzájutásról van szó). E könyvtárak maguk tervezik meg munkájukat is. E könyvtárcsoportra nem jellemző az együttműködési szándék és kezdeményezés: mindegyik az irodák benti szükségleteihez igazodik.

Forrás: B. Szczepacska: Biblioteki prywatnych firm prawniczych w Warszawie. In: Bibliotekarz. 2003. 5. no. p. 19-23.
(ref.: Ügyvédi)