Mary Ellen Bates „hamisítja magát” – vagy pont ellenkezőleg…

Pontosabban: jelzi, információs tanácsadóként is szenvedhetünk imposztor szindrómában. Azaz: aggódunk amiatt, hogy az emberek egyszer rájönnek: nem vagyunk az az okos, tehetséges szakértő, mint akinek hittek. Úgy véljük: sikerünket inkább a szerencsének vagy véletlennek köszönhetjük, mintsem annak, hogy ügyes vállalkozók vagyunk. Rendszeresen hibázunk, és az építő kritikát is a hozzá nem értésünk újabb bizonyítékaként értelmezünk.

Az imposztor-szindróma gyakori oka, hogy alábecsüljük tehetségünket és adottságunkat. Leggyakrabban azokkal fordul elő, akiket „tehetségesnek” neveztek gyermekként, és akik nagyon speciális képességekkel rendelkeznek. Úgy látom, hogy sok független információs szakember szenved ebben. Sőt, mivel saját magunk urai vagyunk, nem is kell attól tartanunk, hogy munkatársaink lelepleznek bennünket. S bár az önbizalomhiány soha nem tűnik el teljesen, megtanulhatjuk felismerni és ellensúlyozni. Pl.:

1. Kerüld a „csak” és hasonló szavakat szakértelmed leírásakor. Legyél készségeid és szaktudásod birtokában.
2. Ne kérj bocsánatot magad miatt. Ne tulajdonítsd a szerencsének azt, amit egy lehetőség felismerésével létrehoztál. Vedd észre, amikor elutasítod a dicséretet. Gyakran könnyebben hiszünk a hiányosságainkban, mint a teljesítményeinkben. Kezdd elfogadni a bókokat, ahelyett, hogy „megmagyaráznád” őket.
3. Bízz ügyfeleid ítéletében. Esélyes, hogy önértékelésed hasonlóan pontos, mint az ő értékelésük.
4. Kérj segítséget. Ne küzdj egyedül az imposztor-szindrómával. Beszéld meg kételyeidet egy szakmabelivel vagy egy megbízható mentorral. (De legyél óvatos: a belső bizalom kiépítésére összpontosíts, ne külső kontrollra.)
5. Gyakorolj „úgy viselkedni, mintha”: „játszd meg addig, amíg el nem éred”. Ezzel azt kérdezed magadtól: hogyan cselekednék, ha magabiztosnak érezném magam? Menj pl. oda magabiztosan egy ismeretlenhez a konferencián, mosolyogva mutatkozz be és kérdezd meg: mi volt eddig a legelgondolkodtatóbb? Hisz’ az imposztor-szindrómás is tud mosolyogni, bemutatkozni és kérdezni. Idővel kezded ezt természetesnek érezni. Én soha nem érzem úgy, hazudnék ezzel.
6. Fogadd el tökéletlenségeidet furcsaságaidat, sebezhetőségeidet és egyedi perspektívádat. „Sikeres” társaid sem tökéletesek. Így hitelesebbé válsz, ami az információs vállalkozók világában is többet ér, mint bármely fabrikált arculat.

Szakértelmed felismerése és elismerése – folyamat. Az önérvényesítést és az önelfogadást célzó apró lépésekkel lecsendesítheted a csalárd belső hangot, hogy ne szabotálja kemény munkádat. (Mary Ellen Bates) (ref.: MG) – F: AIIP Blog, 2024. febr. 6.

Chilling effect, azaz dermesztő hatás – az öncenzúra érdekében

A független újságírásra komoly veszélyt jelent, ha az államhatalom kénye-kedve szerint pécézhet ki magának újságírókat és vethet be ellenük akár kiberfegyvereket mindenféle elszámoltatás nélkül, hogy lehallgassa privát és szakmai kommunikációjukat. De a hatalomnak a megfigyelésen túl is számos eszköze van arra, hogy akadályozza a sajtó működését – ide tartoznak az újságírók ellen indított lejárató kampányok és rágalmazási perek vagy a közösségi média virális hatásának kihasználása. Ezeknek az eszközöknek az eredményességét a médiakutatásban chilling effectnek, azaz dermesztő hatásnak nevezik, ami természeténél fogva nem egzakt jelenség – vannak újságírók, akik hűvösebbnek, és vannak, akik enyhébbnek érzik a légkört, amiben negyedik hatalmi ágként ellenőrizni próbálják a hatalom működését. A dermesztő hatás lényegében azt jelenti, hogy mennyire lép működésbe az újságírói öncenzúra, ha a közérdekű információ közléséért túl nagy személyes vagy szervezeti árat kell fizetni. Egy 2022-ben indult kutatás keretében magyar oknyomozó és tényellenőrző újságírókat kérdeztünk arról, hogy a Pegasus hazai bevetése óta mennyiben változott a munkájuk, mennyire érzik fenyegetve magukat, és milyen módszerekkel védik magukat és forrásaikat.

Ez az úgynevezett „kellemetlen dermesztő hatás” (invidious chilling effect), amit három tényező befolyásol:

• – a jogrendszer, a nemzeti törvények formája és
• – a kiadók erőforrásai
• – illetve előzetes jogi ismeretei és tapasztalatai. – F: Qubit, 2024. febr. 6.

Rossz hír: nem mindig bizonyítható a deepfake-ről, hogy deepfake?

A deepfake beazonosítása általában azon alapul, hogy a mesterséges intelligencia apró hibákat vét. A képen rosszul áll az óra mutatója, a szövegben nem tökéletes a kontextus. A vizsgálatot ember vagy gép egyaránt végezheti, az utóbbi egyre nagyobb hatékonysággal.

A deepfake-készítők és igazságügyi szakértők (forensic kutatók) örök macska-egér játéka a legújabb publikációk szerint a készítők győzelmére áll. A kutatások szerint a minőségi deepfake-ekről nem minden esetben lehet megállapítani a gépi eredetüket, így nem különböztethetők meg a humán eredetűektől, jóllehet az Inteltől a Microsoftig minden gyártó forgalmaz alkalmazásokat, amelyek a gépi eredetet igyekeznek beazonosítani.

Mesterséges intelligencia által generált szöveg eredetének vizsgálatáról egy 2023 decemberében megjelent publikáció 12 eszköz (tool) teljesítményét hasonlítja össze abból a szempontból, hogy képesek-e megkülönböztetni a gép által generált szöveget az emberitől. Egyik esetében sem találtak 80%-nál jobb eredményt. Sőt, kimutatták, hogy kevés erőfeszítéssel lehet annyira módosítani a szöveget, hogy az arány sokkal gyengébb legyen.

A legitim gép által generált képi és videó anyagok felismerhetősége sem magától értetődő. A legelterjedtebb megoldás a vízjelezés. Ennek során a program bitszintű változtatásokat hajt végre a pixelekben, ami ugyancsak gépi eszközökkel felismerhető, ugyanakkor az emberi szem számára észlelhetetlen. Ez hasonló a szteganográfia technikájához. Ugyanakkor harvardi tudósok bemutattak egy munkamodellt, amely még az erős vízjelezést is el tudja tüntetni. – F: ITKI Blog, 2024. febr. 19.

(El)hallgatás és megnehezítés

A jog és a dermesztő hatás akkor is találkozik, amikor az állam olyan törvényi keretet teremt, amelyben az újságírók nagyon nehezen jutnak hozzá a közérdekű adatokhoz. A magyar állam ezzel az eszközzel már a 2015-ös bevándorlási hullám óta előszeretettel él, konkrétan úgy, hogy

– vészhelyzetre hivatkozva meghosszabbítja az adatigénylések teljesítésének határidejét. Így előfordul, hogy az újságírók negyvenöt napig várnak arra, hogy betekinthessenek egy dokumentumba, majd közlik velük, hogy az adott minisztérium nem kezel ilyen adatokat, és akkor kezdődik az egész elölről – mesélik a kutatásban megkérdezett újságírók.

– Az újságírókutatásban szintén meginterjúvolt Szabó Krisztián, az atlatszo.hu adatújságírója hozzáteszi: a minisztériumok azzal is borsot törnek az újságírók orra alá, hogy technikailag lebutítják az általuk készített adatbázisokat, vagyis például egy hatalmas Excel-fájlt külön jpg-fájlokban küldenek el, ami jelentősen megnehezíti és lelassítja az adatok elemzését. – F: Qubit, 2024. febr. 6.

War game-megközelítés a versenystratégiához

(Full & Company sztori) Egy vezető onkológiai vállalat új tech-platform bevezetését tervezte az USA és az EU piacain, és szerette volna megérteni kulcsfontosságú versenytársai lehetséges reakcióit.

Célkitűzés: A cég versenytársainak egy része hasonló technológiákat fejleszt, míg mások sikeres, régebbi technológiával már jelen voltak a piacon. Kérdés: hogyan reagálnának a versenytársak egy új technológiai platformjának bevezetésére korlátozott számú kulcsfontosságú onkológiai indikáció esetén.

Megoldás: A Fuld kétnapos War Game workshopot tartott, stressz-teszttel vizsgálva a versenypiaci helyzetet a különböző forgatókönyvekben, hogy megértsék a lehetséges kimeneteleket. Ennek fő lépései voltak: a vállalat értékesítési és marketinges, jogi, piacai és vezetői csapataiból negyven, többfunkciós szakértőt hívtak össze. A résztvevőket öt csapatra osztották, amelyek az ügyfelet (a hazai csapatot), valamint a meglévő és a feltörekvő technológiai versenyzőket képviselték. A war game során a résztvevők Fuld vezetésével azonosították azokat a kulcsfontosságú stratégiai kérdéseket, amelyekkel az ügyfél valószínűleg szembesülhet új platformjának piacra dobásakor.

Eredmény: A war game segítette a vállalatot a különböző stratégiai válaszok mérlegelésében. Egy sor rövid távú intézkedést fogalmaztak meg az amerikai induláshoz igazítva, és ezt a megközelítést megismételték egy későbbi európai, majd további régiós workshopokon. Az EU-s workshopok azonosították és rangsorolták a következő lépéseket, bele értve a különböző országokban felmerülő árképzési és adagolási problémák kezelését is. (ref.: MG) – F: Fuld 2024. jan.

Amikor a hallgatás jót tesz a demokráciának

Eddig többnyire arról volt szó, hogy a különféle természetű dermesztő hatások milyen kihívások elé állítják az újságírókat, ha a hatalmon lévők számára kényes információkat szeretnének megosztani a nyilvánossággal. Ugyanakkor az oknyomozó újságíróknak rengeteg olyan információ van a birtokukban, amiből nem készül cikk, és ezt nem feltétlenül a dermesztő hatás számlájára kell írni. Sőt, az ilyen elhallgatás sokszor épp profizmusra utal. A csend és a hallgatás kommunikációs jelentőségére és a demokratikus nyilvánosságban betöltött nélkülözhetetlen szerepére hívja fel a figyelmet Ejvid Hansen dán médiakutató, aki a Journalism folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmányában amellett érvel, hogy a jelenlegi információs zajban, amikor a nyilvános megszólalás belépési küszöbe rendkívül alacsonnyá vált, milyen fontos a reflektív csend. A sajtó mint negyedik hatalmi ág nemcsak azzal tölti be a funkcióját, hogy mit tesz, hanem azzal is, hogy mit nem tesz. Ahogy Hansen írja, „a kommunikációhoz nemcsak információra, hanem úgymond a csend csatornájára is szükség van. Fontos, hogy a csend feltárt formáit ne tekintsük ab ovo problémásnak. (…) A csend bizonyos formáit a demokrácia megerősítéseként is elemezhetjük, mert lehetőséget teremtenek a kevésbé felhevült eszmecserékre, és így teret nyújtanak a higgadt elmélkedésnek”. – F: Qubit, 2024. febr. 6.