MIBE Hírlevél, 2022. november

 

Sajtófigyelés és elemzés lehetőségek – MIBE-klub, januárban

Januárban ismét MIBE-klub; ez alkalommal Szalay-Berzeviczy Andtás (Trenzpress) lesz a vendégünk. További részletek (időpont, téma) rövidesen a MIBE honlapján lesznek. Ez alkalommal tartjuk a tisztújító (pót)közgyűlést is.

 

MIBE-klub volt: Kihívások a nyílt információ kutatásában; az OSINT-ban
nov. 3-án Ormosy Gábor László hírszerző volt a MIBE-klub vendége. Beszámoló: – Egy repülőgép karbantartó vállalat ajánlatot kért a Boeingek hajtóműveinek előírt nagyjavításaira. A kapott ár azonban meglepően magasnak bizonyult. Ami felszorozva a gépek számával kellemetlen helyzetbe hozta a céget. Nyílt forrásokban kutatva azonban kiderült: van megfelelő minőségű ajánlat, akár 30%-kal kedvezőbben is. Mint az eset kapcsán véletlenül kiderült: az irreálisan magas ajánlati ár mögött bizonyos egyéni érdekek érvényesítési szándéka rejtezett.

A szakember egyike volt az üzleti hírszerzésről szóló könyvet összeállító csapatnak. A kiadvány a mai napig használatban van a Nemzetvédelmi Egyetemen – ahogyan a klubban szintén jelen lévő szerzőtárs, Harmados György közbevetette. Érdekesség, hogy maga a könyv összeállítása is OSINT-tevékenység, azaz nyílt információkból származó információk felkutatása, feldolgozása és továbbadása volt.

Az előadó pályája a HUMINT-tal kezdődött, ami az OSINT emberi információ forrásokra összpontosító része. Részt vett felderítés-képzésen, katonai hírszerzés tapasztalatokat szerzett, dolgozott a terrorelhárításban, Kanadában is. Mindezek hasznos szakmai kapcsolatokkal is jártak későbbi munkái során. (…) F: folyt., 2022. nov. 3.

 

Az igazság odaát van – a versenyfigyelés (Competitive Intelligence – CI)

Az X-akták (a földönkívüli életről szóló műsor volt) szlogenje volt: „Az igazság odaát van”. Ez egyúttal a CI mantrája is. Nem a legfontosabb erők felfedezése a cél, hanem hogy feltárjuk a vállalkozás(unk)ra gyakorolt valódi hatásokat, és cselekvési terveket készítsünk ezek megoldására. Ezért vannak olyan megkereséseink a Fuldnál, mint „nem tudjuk, hogy mit nem tudunk” vagy „tudjuk, hogy valami történik, de nem tudjuk, hogy mi”. Indulásként ezekre – hipotézisekként – meg kell határoznunk a magasabb szintű tanulás és megértés irányát.

Első lépés a hipotézis vizsgálata. Érvényesítése érdekében teszteljük, megkérdőjelezzük. Ennek feltétele a kutatás, melynek következménye lehet a hipotézis újragondolása is. A CI-ben ugyanis az igazságot keressük. Az 1.1. ábra (ld. a forráslinket) szabványos CI-megközelítést mutat be. A kiinduló hipotézis nélkülözhetetlen, CI-szakértő általi megkérdőjelezését mutatja a második ábra. Lépései: bővítsd a kérdéssel kapcsolatos ismereteket, ami további hipotézisek kidolgozását hozhatja. Majd kutasd meg mindegyiket, egy-egy kulcsfontosságú megoldásra összpontosítva.

A nem ellenőrzött információk zsákutcába vezethetnek, származzanak akár az eladóktól, akár a vezérigazgatótól. Tehát kételkedj automatikusan. Nézzünk egy példát. Egy ügyfél arra kérte Fuldot, hogy azonosítsa, mikor kerül forgalomba egy versenytárs gyógyszerének új adagolóeszköze. Értékesítési csapatuk úgy hallotta, hogy fél éven belül. Indulásképpen megkérdeztük az értékesítőket, akik ezt megerősítették. De a versenytárs központjában lévő marketingmenedzserektől azt tudtuk meg, hogy a bevezetés egy évet csúszik. Nem vehettük e válaszok bármelyikét is igaznak, mert az eltérés túl nagy volt.

Alapos kutatás során arra jutottunk, hogy az eszközt gyártó cég valószínűleg csődbe megy. Ami pedig további feltételezésekre adott okot a versenytárs jövőjéről. Ezeket mérlegelve arra jutottunk, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben az indulás legalább 2 évvel késik. E hír rendkívül értékes volt az ügyfél számára. Most már biztosan tudta: a pletykáknál lényegesen hosszabb ideig nem kell új versenytárssal szembenéznie, és eszerint alakíthatta marketingjét.

A tények gyakran megfoghatatlanok, a versenyhelyzet pedig a kérdéstől függően lehet közeli vagy távoli. Fogadd el, hogy a dolgok nem mindig olyanok, mint amilyennek tűnnek. Az igazság odaát van. (Michael Ratcliffe) (ref.: MG) F: Fuld, 2022. aug.

 

Mesterséges intelligencia és adatok – 5 előrejelzés 2023-ra

Öt jóslattal állt elő Ryan Welsh, a Kyndi alapítója és igazgatója a mesterséges intelligenciával és az adatokkal kapcsolatban, mi fog történni 2023-ban.

  1. Megszűnik az adattudós-hiány, mivel az elmúlt időszakban egyrészt sokan szereztek végzettséget a területen, másrészt a szállítók új módszereket dolgoztak az MI fejlesztésben, hogy minimalizálják a feladatokhoz szükséges adattudósok számát. Az alapmodellek megjelenése miatt már nem kell minden cégnek önállóan, a semmiből fejlesztésekbe kezdeni. A kevésbé egyedi modellekhez, kevesebb adattudósra lesz szükség.
  2. Az MI cégek sokkal több olyan eszközzel jelennek meg, amit az üzleti felhasználók is könnyen tudnak kezelni. Eddig azt láthattuk, hogy a cégek sorra alkalmazzák az adattudósokat és gépi tanulás szakértőket, de az MI alkalmazása nem nő ilyen mértékben. A kutatásokat lezárták, a cégek nem profitáltak az adataikból. Ezen változtathat az MI “demokratizálása”, vagyis matematikai és statisztikai tudás nélkül is lehet majd használni önkiszolgáló eszközöket. Ezzel gyorsan lehetne specifikus üzleti problémákra választ találni.
  3. A chatbotok kevesebbet fognak “csevegni” és több kérdésre adnak választ. Sok chatbot végrehajtja a konkrét feladatokat, de jelenleg messze elmarad a felhasználói elvárásoktól. Jövőre végre kiegészíthetik a vállalatok a megoldásaikat a Natural Language Search (természetes nyelvi keresés) képességeivel, hogy képesek legyenek strukturálatlan szövegalapú adatokat feldolgozni, pl. dokumentumokat. A felhasználók pedig saját szavaikkal fogalmazhatják meg kérdéseiket, mintha egy személyhez beszélnének.
  4. Az üzleti vezetők saját kezükbe veszik az irányítást. Ugyanaz történik, mint ami korábban a felhős átalakulásnál, ahol már nem kell előre hatalmas összegeket befektetni, hanem havidíjért is igénybe vehetők szolgáltatások. Várhatóan az MI-ben is eljön az átalakulás, hogy nem kell drágán és nehezen felvett adattudósokat eltartani a többezer adatpont felcímkézésére, a modellek újra és újra tréningezésére. Hanem mindez erre szakosodott szállítóktól is igénybe vehető lesz.
  5. A cégek végre profitálhatnak saját, strukturálatlan adataikból. Az IDC becslései szerint 2025-re az összes adat 80%-a strukturálatlan vagy szabad formátumú lesz, ami megnehezíti az elemzéseket. Nehéz szöveges adatokban eligazodni, főleg mivel a keresők nem boldogulnak a strukturálatlan adatokkal. Ez főleg nehéz az otthoni és hibrid munkavégzés korában, ahol a munkavállalók sok információt szeretnének megkeresni, mivel nem feltétlen könnyen kapnak rá választ a kollégáiktól, akik eltérő időbeosztásban és munkamenetben dolgoznak. A Natural Language Search eszközei ezen a problémán is segíthetnek, hogy megtalálják a választ céges dokumentumokban. (ref.: Habók Lilla)

F: Information Today, 2022. nov. 15.

 

A célnak legmegfelelőbb mutató megtalálása

Sokszor megtörtént már, hogy egy-egy sikeres cégvezető új vállalathoz átkerülve egészen extrém lépésekkel szörnyű állapotokat teremtett, és senki nem értette, miért viselkedik úgy, mint egy kezdő. Elon Musk és a Twitter tragikomédiájában ennek egészen extrém példáját figyelhetjük élőben, de közgazdászok már sokszor vizsgálták, milyen fajta vezetők teljesítenek jóval rosszabbul új munkahelyre kerülve.

Nagyon sokszor megfigyelték már, hogy egy-egy cégvezető, ha új területen próbálja ki magát, irgalmatlanul nagyot bukik. Sok közgazdász vizsgálta már: vajon ez általános-e, vagy csak a látványos bukások példáira emlékszünk? És egyáltalán, min múlik az, hogy valaki egy új területre megérkezve sikeres lesz-e vagy nem?

… Az igazán nagy ötlet azonban ez után jött. Találtak ugyanis egy olyan mutatót, ami még annál is szorosabb kapcsolatban van a cég veszteségével, mint a vezérigazgató korábbi munkahelyei. Ez pedig egy olyan elem, amely szinte teljes mértékben a benyomásokról szól a konkrét számok helyett: az, hogy mennyire voltak negatívak az érzések a céggel kapcsolatban. Egész pontosan az, hogy az újságok mennyire rosszakat írtak róla. Ebben már azt találták, hogy ha a mutató egy szórásnyival változott, akkor 2,6 százalékkal rosszabb lett a cég teljesítménye. F: HVG, 2022. nov. 23.

 

Google helyett már 600 ezren használják az új keresőt, ami nem követ senkit és nincsenek reklámok rajta

Több százezer amerikai felhasználót már sikerült meggyőznie, most pedig az európai térségben is folytatja terjeszkedését a Neeva nevű keresőmotor. A Google kihívója akar lenni, de kérdés, hogy egy ilyen óriás ellen lehet-e fair módon küzdeni.

A Google egyik volt alelnöke, a hirdetésekért felelt Sridhar Ramaswamy áll amögött az új keresőmotor mögött, ami a napokban az Egyesült Királyságban, így pedig az európai régióban is elindult. A Neeva az Egyesült Államokban tavaly óta elérhető, és ez idő alatt több mint 600 ezer felhasználót állított maga mellé – írta a BBC.

Bár a felhasználói bázis egyelőre nem túl nagy, a szolgáltatást gondozó cég jelentős növekedésre számít, elsősorban a Neeva (ez a keresőmotor neve) jellege miatt. Az újdonság ugyanis nem bombázza reklámokkal a felhasználót, és nem is kéri el a webes keresés során általában begyűjtött adatokat.

Ramaswamy szerint a világ mostanra alaposan megváltozott, az elérhető digitális szolgáltatások pedig sok esetben nem a felhasználókat részesítik előnyben. „Úgy éreztük, hogy a hagyományos keresőmotorok a reklámokról és a hirdetőkről szóltak – és nem igazán a felhasználók kiszolgálásáról” – mondta, rámutatva arra is, mi indokolta a Neeva létrejöttét.

Az ötletgazda szerint a Neevan való keresés ingyenes marad, de bizonyos kényelmi szolgáltatások (jelszókezelő, VPN, azaz virtuális magánhálózat) pénzbe kerülnek majd. – F: HVG, 2022. nov. 4.

 

Egy világszínvonalú szegedi tartalomelemző eszköz: AVOBMAT

Avagy webes metaadat- és szövegfeldolgozó-elemző alkalmazás mesterséges intelligenciával

Nem tűnik könnyű fának, amikor belevágja egy laikus a fejszéjét ennek a témának a megismerésébe, pedig – ahogy mondani szokás – a “tálaláson nagyon sok múlik”. A nagyközönségnek szóló, a tudományos világon kívülre mutató cikk, vagy bejegyzés eddig nem igazán jelent meg erről a projektről, ezért mi most épp ezt a hiányt szeretnénk pótolni. Létezik egy a Szegedi Tudományegyetem kutatóihoz köthető és az SZTE Klebelsberg Könyvtár szolgáltatási környezetből üzemelő “dolog”, amit úgy hívnak: AVOBMAT. – F: Szegedi Tudományegyetem Könyvtára, 2022.09.13.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük