Adománymenedzsment, szervezet újjáalakítása, marketing, mémekkel – szakmai rendezvény, 2021. márc. 10-én
A MIBE a Hollandiai Mikes Kelemen Kör és a KIT Hírlevél mellet beszállt a Zoom-on közvetített Vidám kiszámíthatóság – Magyar könyvtárosként Hollandiában rendezvény szervezésébe. A teljes meghívó és program itt található: /vidam-kiszamithatosag-magyar-konyvtaroskent-hollandiaban-zoom-rendezveny-marc-10-15-00/
A Vállalkozásokat támogató nemzeti könyvtárak és start-up könyvtárak témájú rendezvény tavaszra tolódik.
Competitive intelligence (CI) – Versenyfigyelés – szakmai kisszótárban
A MIBE infobróker-kisszórára /infobrokersegrol/ szerint a CI: Egy adott iparág vagy üzlet piaci helyzetének feltérképezése, illetve az abban bekövetkező változások folyamatos észlelése és vizsgálata.
A Fuld + Company hírszerző vállakozás oldalán található szakmai kisszótár kicsit bővebben definiál:
A Competitive intelligence az információk összegyűjtése és elemzése a verseny aktivitásának előrejelzése, a múltbeli piaci zavarok megismerése és az események szenvtelen értelmezése érdekében.
A leggyakrabban használt kifejezések fedezésére a Fuld + Company CI-szótárt ajánl, amely segít meghatározni a versenyfigyelés általánosan tárgyalt elemeit. F: Fuld + Company
Bellingcat – téma, források, adatok ellenőrzése
Hétéves működése során számos zavarosban halászó politikus és bűnöző tanulta meg a brit oknyomozó portál, a Bellingcat nevét. A harminc embert foglalkoztató csoport elsősorban Oroszországgal foglalkozik, mert Moszkva rúgja fel a leggyakrabban és a legdurvábban a játékszabályokat.
Az orosz infiormációs piacon nemcsak az oknyomozók jelennek meg, hanem az orosz rendőrség és a titkosszolgálat, az FSZB emberei is, akik rájöttek, ha tartják magukat a bürokratikus szabályokhoz, aligha fognak el bárkit, így maguk is fellépnek vásárlóként.
a NATO-tagországok hadseregei által elkövetett jogsértésekkel is foglalkozó Bellingcat több eszközt is alkalmaz arra, hogy ellenőrizze az információi hitelességét. Nem hisz egy forrásnak, hiszen véletlen hibák, illetve szándékos manipuláció eredményeként is fals értesüléshez juthat. Az újonnan szerzett adatokat összeveti a már a birtokában lévő, offline tartalommal, és csak akkor fogadja el azokat hitelesnek, ha a felkínált, múlttal foglalkozó információk igazolhatók a meglévőkkel, vagy kapcsolódnak azokhoz. Az is fontos, hogy nem kicsi, célzott adatcsomagokat vásárol, így az eladó nem tudja, pontosan, mire kíváncsi.
A nyomozások eredményének közzététele során a Bellingcat fontosnak tartja, hogy ne csak a száraz tényeket tárja a nyilvánosság elé, hanem azt is, hogy az adatok milyen forrásból származnak. Emiatt egyre nehezebbé válik a kutatás, mivel sorra zárulnak el az ily módon megnevezett csatornák, ám ezek egy része előbb-utóbb újra kinyílik, mert a többi felhasználónak, a rendőrségnek és az FSZB-nek is szüksége van az információkra.
Hriszto Grozev, a Bellingcat Oroszországgal foglalkozó csoportjának vezetője a HVG-nek azt is elmondta, hogy mivel korlátozottak az erőforrásaik, nem tudják beleásni magukat a különféle korrupciós ügyekbe, például a magyar és az orosz kormány közötti gyanús ügyletekbe. „De nagyon sok olyan szervezet van, egyebek mellett Magyarországon is, amely foglalkozik ezekkel, és támogatjuk őket, amivel csak tudjuk. Éppen most indítok egy alapítványt, a Civicát, amelynek az lesz a feladata, hogy a nyílt források elemzésével segítse ezeket a korrupcióellenes szervezeteket” – mondta a Bellingcat oknyomozója. F: HVG (előfizetéssel) 2021. febr. 18.
Jön a lex Facebook
Ezzel a címmel sugárzott 20 perces beszélgetést a Reggeli személy című műsorában intézetünk kutatójával, Ződi Zsolttal a Klubrádió. A riporter Pálinkás-Szüts Róbert volt, az apropót pedig az adta, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-ot szabályozó törvényt készül előterjeszteni márciusban.
A beszélgetés során szóba került a nagy platformok egyre nyomasztóbb súlya a nyilvánosságban, a szólásszabadságra és a hagyományos sajtóra gyakorolt hatásuk. Van-e politikai agendája a Facebook-nak? Mi kerülhetne egy ilyen jogszabályba? Lehet-e egy ilyen törvény eszköz a politikai ellenfelek elhallgattatására? Miért van nehéz helyzetben a Facebook? Mit jelent a Facebook “Legfelsőbb Bírósága” és hogyan működik? Mit tartalmaz a tervezett EU-s szabályozás, amit a magyar kormány nem akar kivárni? Ezekről a kérdésekről is szó esik az interjúban, ill: https://www.youtube.com/watch?v=peKQnrCcU04 F: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ITKI 2021. febr. 4.
Újabb nagy átszervezésről döntött a kormány, ki jár ezzel jól?
Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (NAÜ) tervez létrehozni a kormány, amely az államigazgatásban keletkező hatalmas mennyiségű adat felett rendelkezhet majd – írja a Népszava a parlamentnek nemrég benyújtott törvényjavaslat alapján.
A törvény szerint a NAÜ nem a közérdekű – a törvények erejénél fogva egyébként is nyilvános vagy nyilvánosságra hozható – adatokért felel majd, hanem olyan, anonimizálva kiadható adatokért, statisztikákért, amelyek a piaci szereplők, kutatók számára értékesek.
Példának okáért, ha egy autókereskedő hálózat szeretne terjeszkedni, nem árt tudnia, az ország melyik részében hány autó van, azok milyen idősek, hol mennyi gépkocsit értékesítettek az utóbbi időben, amelyhez az adatokat a Belügyminisztérium jármű-azonosítójából kérheti ki. A napilap piaci forrásai szerint ezeknek az adatoknak az értékesítése óriási, éves szinten tízmilliárd forint nagyságrendű forgalmat jelenthet majd az ügynökségnek. Ez az összeg egyébként eddig is befolyt, csak eddig külön-külön kellett megkeresni az érintett szerveket, az adatgazdákat. F: Napi 2021. febr. 12.
Privát üzemmód – XAYN
Keresőgép, de nem párkereső, mégis mindenkinek a Tinder jut róla eszébe, mert hasonlóan működik: jobbra vagy balra kell húzni az eredményeket aszerint, hogy a felhasználónak tetszenek-e vagy sem. A Google még nem remegett bele a Berlinben fejlesztett Xayn konkurenciájába, de az ötlet nagyon figyelemreméltó, mert a szolgáltatás alapvető dilemmájára kínál új megoldást. A keresőgépek vagy pontosak, de akkor nagyon sok személyes adatot gyűjtenek a felhasználóról, mint például a Google, vagy pedig megfelelnek a kényesebb adatvédelmi követelményeknek is – mint például a DuckDuckGo vagy a Qwant –, de akkor nem tudnak annyira személyre szabott találatokat adni. A Xayn a nagy konkurenshez hasonlóan mesterséges intelligenciával elemzi a felhasználók érdeklődési körét. A trükk az, hogy a mesterséges intelligencia olyan kis méretű programban működik, amely elfér a telefonban, így nem kell adatokat továbbítani Kaliforniába. Amihez a Google 10 gigabyte-ot használ, azt a berlini fejlesztők 50 megabyte-ban helyezték el, ráadásul úgy, hogy a helyi adatelemzés nem lassítja le nagyon a keresést. A fejlesztők harmadának doktori fokozata van, a módszer egy egyetemi kutatóprogramból fejlődött ki. Egyelőre csak telefonos app van, a böngészős megoldás később jön. A cég nem tervez hirdetéseket, ehelyett azzal próbálnák majd fenntartani az üzletet, hogy cégeknek ajánlják a keresőjüket. Fizetni pedig azért lenne érdemes, mert a vállalati adatok helyben maradnak, nem jutnak kívülállókhoz. F: HVG 2021. jan. 28.
Új adattörlési szolgáltatást indít az állam
Új szolgáltatás biztosítja májustól a fogyasztók magánszférájának védelmét: a felhasználóbarát, állam által elismert, ingyenes, hitelesített szoftver használatával, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) segítségével mindenki saját magának tudja végrehajtani készülékén a végleges adattörlést – közölte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára az MTI szerint. F: Napi 2021. febr. 9.
Szigorítják a belga magánnyomozók munkájának szabályozását
A brüsszeli belügyminisztérium szeretné megszigorítani az országban működő 790 magándetektívre vonatkozó szabályokat. Ezek vagy független magánnyomozóként vállalnak ügyeket, miként a krimiirodalom révén elhíresült elődjük is tette, vagy nagy biztosítóknak dolgoznak, biztosítási csalások után szimatolnak.
A belga rendőrség nyomozóinak már régóta a bögyében volt, hogy miközben az ő munkájukat egyre szigorúbban szabályozzák, mind több a korlátozás és az a jogszabály, amihez tartaniuk kell magukat, a magándetektívek sokkal szabadabban mozoghatnak.
A készülő törvénytervezet most ezt az ellentmondást kívánja megváltoztatni. A magándetektíveknek például írásos szerződést kell majd kötniük megbízójukkal, melyben meg kell határozniuk a nyomozás célját és a felhasználandó módszereket, eszközöket. Meg kell bizonyosodniuk arról is, hogy a megbízás nem ütközik-e a törvénybe, és hogy a kliensnek valóban joga van egy adott ügyre megbízást adnia – tehát például, hogy egy férj detektívvel figyeltesse, kivel és miért találkozik a felesége.
Ezentúl Poirot mai utódai már nem téveszthetnek majd meg senkit azzal, hogy az információ megszerzése érdekében másvalakinek adják ki magukat, és csak akkor kérdezhetnek ki nyomozásuk során bárkit, ha abba az illető beleegyezik. A nyomozás végén pedig írásos jelentést kell készíteniük, amit csak a megbízáskor kötött szerződésben megjelölt célra lehet felhasználni.
Természetes dolognak tűnik, de csak ezután lenne majd jogilag kötelező, hogy a magándetektíveknek kötelességük lesz jelenteni, ha bármilyen bűncselekmény vagy törvénysértés jut a tudomásukra. Mindez persze csak szép elképzelés, a nagy kérdés az hogy a készülő reformokból valóban lesz-e valami.
Utoljára 2013-ban próbálkozott az akkori belga belügyminiszter a magánnyomozó-szakma megregulázásával, de kudarcot vallott. A tervezett reformokat nem is maguk a detektívek ellenezték a leghevesebben, hanem a Feberfin, a belga pénzügyi felügyelet legfőbb szerve, a belga munkaadók szövetsége (FEB) és az Assuralia, a biztosítók érdekvédelmi szövetsége, nem is beszélve a belga Nemzeti Bankról.
Vagyis: azok, akik a leggyakrabban veszik igénybe a magánnyomozók szolgáltatásait, nem örülnének, ha ezeknek az uraknak és hölgyeknek szimatolásuk közben jobban be kellene tartaniuk a törvényeket. F: HVG 2021. febr. 9.