MIBE Hírlevél 2020. dec. – 2021. jan.

Referenszinterjú – módszertan

Számos kurzus létezik a kutatási adatok kezelésének (research data management) elsajátítására a könyvtárosok és a kutatók számára. Ám a technikai ismeretek mellett figyelmet kell kapniuk a „puha”, nem technikai készségeknek is. A jó adatkönyvtárosnak ugyanis az adatok életciklusában, a metaadatokban, a kódolásban és a statisztikában való jártasságon túl rendelkeznie kell tájékoztatási, kapcsolatépítési és együttműködési készségekkel is. Ezt az álláshirdetések is mutatják, sőt nemcsak az adatkönyvtárosok, hanem az adattudósok készségei kapcsán is olvashatunk arról, hogy munkájuk első lépése a megfelelő kérdések feltevése.

Tájékoztatási készségeik révén a könyvtárosok jó kapcsolatokat tudnak kialakítani intézményük kutatócsoportjaival, ami lehetővé teszi kapcsolati térképek létrehozását. Ezek az adatkezelési szolgáltatások értékelésének is jó eszközei. A kapcsolatok kiépítését és a különböző szervezeti egységekkel való együttműködést elősegíti a figyelmes hallgatás képessége, amely azonban a legnehezebben elsajátítható dolgok egyike. Hasznosnak bizonyul interjúk készítésekor, de különböző, egyébként más témákkal kapcsolatos beszélgetések esetén is lehetővé teszi a könyvtárosok számára, hogy azonosítsák, mire van a használóknak szükségük. Az empatikus odafigyelés mellett jó, ha a könyvtáros újrafogalmazza a hallottakat, majd már meglévő megoldásokat javasol, egyúttal felajánlva segítségét. Nem szabad azonban szem elől tévesztenie, hogy az emberek nem igazán veszik észre, hogy mit kínál a könyvtár, amíg ténylegesen nem merül fel egy olyan probléma, amelynek megoldásához a könyvtár tud hozzájárulni, ezért célszerű, ha a könyvtárosok fenntartják marketing-aktivitásukat, és kapcsolatba lépnek az elfoglalt kutatókkal és a hallgatókkal. A kutatók számára a legfőbb gondot az adatok tárolása, megosztása és a hosszú távú hozzáférés biztosítása jelenti, amihez kevés könyvtár képes hardver-szolgáltatásokat nyújtani, ezért a könyvtárosoknak kapcsolatokat kell kialakítanunk az intézmény számítástechnikai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységével, hogy ilyen esetekben hozzájuk irányíthassák a kutatókat. (ref.: Koltay T) F: Humanus

 

Hogyan lehetnek gyorsabbak az oknyomozók és információs szakemberek a hatóságoknál?

Akár a Capitolium elleni támadásban, akár a Navalnij-ügyben az újságírók és kutatók gyakran gyorsabbak, mint a nyomozó hatóságok, az online kutatási eszközöknek is köszönhetően. De vannak korlátok.

A washingtoni Capitolium viharos eseményei után az FBI segítséget kért a rendbontók megtalálásában. … Megkezdődött a válaszok keresése a felvételek segítségével, többek között John Scott-Railton vezetésével (Torontói Egyetem, Munk School). A kutató régóta foglalkozik a tiltakozó mozgalmakkal és a digitális biztonsággal. Megkérte Twitter-követőit, hogy értékeljék a katonai egyenruhában lázongók képeit, főként a ruházatuk és speciális felszereléseik jelzései által. Sikerült is megtalálniuk egy nyugállományú légierő alezredest. A “New Yorker” magazin nyomozó riportere ezután kihallgatta a rokonokat és magát a férfit, aki most őrizetben van. …  Az ilyen és hasonló példák azt mutatják, hogy manapság a kihívás általában már nem az információk hiányából áll, hanem a fontos részletek megismeréséből nagyszámú anyagból és helyes hozzárendelésből.

Szoftverek elérhetők az interneten, például a képanyagok értékeléséhez. Ezekhez a föld szinte minden helyéről vannak műholdas képek és térképek. Vannak eszközök a közösségi hálók adatainak és az e-mail fiókok felhasználói adatainak értékelésére is. Illetve vannak olyan adatbázisok is, amelyek a vállalatok adatait vagy a repülőgépek és hajók mozgásának koordinátáit tartalmazzák. Használatukhoz azonban ügyességre, fantáziára, tapasztalatra, helyismeretre és időre van szükség. Például a fotókhoz időt és földrajzi adatokat rendelni. Segíthetnek képeken a háttérben fekvő formák és épületek, utcatáblák vagy a nap helyzete. A ruházat logói és a termékek jellemzői tájékoztatást nyújtanak a gyártás ideséről és származási helyről. Ilyen részletek birtokban lehet időpontot és helyszínt rendelni a képhez.

Az olyan szervezetek, mint pl. a Human Rights Watch és az Amnesty International e módszereket a háborús atrocitások felderítésére is használja. A nemzetközi újságírói hálózatok, például az OCCRP és a GIJN kiterjedt kutatással tárják fel a korrupciós eseteket, amelyek kiindulópontja gyakran a visszaélést bejelentőktől származó információ. (ref.: MG) F: Tagesschau, 2021. jan. 14.

 

Adat-kincsesbánya – Filmbe illő módon leplezték le a Navalnijt megmérgező titkosügynököket

A Szkripal-ügy felgöngyölítésében részt vett a Bellingcat is, amelynek nagy gyakorlata van a hasonló leleplezésekben, például a 2014-ben, Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító esetében is feltártak titkosszolgálati szálakat, és most Navalnij esetében is elég alapos munkát végeztek, majd el is magyarázták, miként sikerült feltárni a részleteket.

„Az információ legnagyobb része, amelyet a nyomozáshoz használtunk, elérhetetlen a nyugati országokban, de Oroszországban ingyen vagy némi pénzért beszerezhető” – írják, és valószínűleg ez a nyomozás egyik kulcspontja. 2019-ben Andrej Zaharov orosz újságíró nagyjából 23 euróért meg tudta venni az orosz internetes feketepiacon a saját útlevéladatait, amiből kiderült, hogy mikor és hova utazott, de ugyanígy be tudta volna szerezni vadidegen emberek adatait is. Körülbelül 110 euróért megvette a saját és az egyik családtagjának a mobiltelefonos adatait, hogy mikor és kivel telefonáltak, sőt még az is kiderült, hogy egy-egy hívás időpontjában hol tartózkodtak.

Az Oroszországban tapasztalható hiányos adatvédelmi intézkedések miatt néhány száz euróért cserébe beszerezhetők a híváslisták földrajzi azonosítással, a repülőgépes vagy vasúti utaslisták, de akár a lakcímek is. Sőt, egy, a Telegram üzenetküldőt használó robot segítségével valakinek a születési ideje, az útlevélszáma, az autója rendszáma, de még a gyakori parkolási helye is kideríthető. F: 24.hu 2020. dec. 16.

 

Azt hiszed, csak üzengetsz? Ijesztően sok adatot gyűjt be a Facebook Messenger

Egy friss összehasonlítás azonnal érthető, látványos formában mutatja meg, hogy a Signal, az Apple-féle iMessage és a WhatsApp összesen nem gyűjt annyi információt a felhasználókról, mint a Facebook Messenger.

Az Apple még decemberben tette kötelezővé, hogy az App Store-ban megtalálható alkalmazások fejlesztői azt is tegyék egyértelművé a felhasználók számára, hogy milyen adatokat gyűjtenek róluk. A Facebook emiatt egész oldalas újsághirdetésekben üzent hadat az Apple-nek, de muszáj volt megfelelnie az új szabálynak: amelyik cég ezt nem teszi meg, az nem frissítheti tovább az appját.

Így rögtön ki is derült, hogy a Facebook által gyűjtött adatok listája igencsak hosszú. Az amerikai Forbes most kontextusba helyezte mindezt, összemérvén, miként néz ki a helyzet a legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazások esetében: melyik mennyire követi felhasználóit? F: HVG, 2021. jan. 08.

 

A Nagy Testvér már itt van, de még csak kis testvér

December közepén egészen új szintre helyezte a Föld űrből való megfigyelését egy San Franciscó-i startup: a Capella Space pár fekete-fehér képet közölve mutatta be az augusztus óta üzemben levő rendszerét, ami akár éjszaka, vagy felhőkön át is minden korábbinál élesebb képeket tud készíteni a Föld felszínéről. Sőt, még kisebb épületek falain is átlát a rádióhullámmal pásztázó műhold, ami hamarosan akár a bolygó biztonsági kamerájává is válhat.

A Capella Space-éhez hasonló rendszerek szinte kizárólag kormányzati szervek számára szoktak elérhetők lenni, ám december közepén a cég a bemutatott képek mellett azt is közölte, hogy egy meglehetősen szigorú átvilágítás, és persze jelentősebb összeg ellenében akár magánemberek is megtekinthetik a Capella-2 műhold által rögzített képeket, sőt, akár maguk is megjelölhetnek célpontot, ha még nem készült felvétel a kívánt területről. A pénzükért pedig meglehetősen jó felbontást kapnak, a Capella-2 ugyanis egy 50×50 cm-es területet képez le minden pixelben, figyelembe véve a törvényi korlátokat. F: Telex, 2021. jan. 15.

 

Véleménydeformálók – Nemcsak egyszerű, olcsó is

300 euróért több mint 300 ezer hamis bejegyzést lehetett elhelyezni közösségi hálózatokon. A „próbavásárlást” a NATO stratégiai kommunikációs központja (Stratcom) végezte hírhedt orosz trollgyáraknál. A kísérlet időpontja az amerikai választási kampány finisére esett. Egy-egy biztos helyzetű republikánus és demokrata párti szenátor, Chuck Grassley és Chris Murphy hozzájárulásával az ő internetes megjelenésük megzavarására adtak megbízást. A megjósolható eredmény: a kampány nyugtalanító könnyedséggel befolyásolható külföldről. A Facebook, az Instagram, a Twitter, a YouTube és a TikTok között a NATO kutatói csupán kisebb különbségeket találtak a védekezés hatékonyságában. A legkönnyebben a kínai TikTok manipulálható, az amerikaiak közül pedig az Instagram. Bebizonyosodott az is, hogy nemcsak maguk a posztok károsak, hanem az a hatásuk is, hogy bizonyos mennyiség után befolyásolják a közösségi hálóknak azokat az algoritmusait, amelyek rangsorolják, mi kerül először a felhasználók szeme elé. A kutatók méltányolják, hogy egy hasonló, 2019-es európai vizsgálódásuk óta egyes amerikai szolgáltatók valamivel hatékonyabbak lettek a hamis bejegyzések törlésében. A Facebook példája ugyanakkor jelzi a védekezés dilemmáit. A kommentároknak fenntartott területre nehezebben jutnak be a robotok, oda az orosz trollgyárak embereket alkalmaznak. Az ő bejegyzéseik viszont nehezebben leplezhetők le, mint a gépesített szövegírókéi. Igaz, emberi munkával nem is igen lehet olyan mennyiséget gyártani, mint robotokkal. F: HVG, 2021. jan. 14.

 

Amikor érdemes újrapozícionálni az ügyfélérdeklődést

Forbes: A lényeg, hogy mennyire mélyen tudod megérteni, hogy egy ügyfél, egy felhasználó, egy alkalmazott vagy egy állampolgár milyen kontextusban hozza meg a döntést.

Sz.B.: Igen, és  hogy mégis milyen méretben kell megváltoztatni a döntést. Például lehet, hogy az ügyfél azt várná, hogy rávegyük a felhasználót, hogy egy bizonyos helyre kattintson. Neki ennyi az elvárása. Ahogy nekilátunk, folyamat közben kiderülhet, hogy ott nagyon kevés mozgásterünk van, és sokkal szignifikánsabb, hogy a felület használata közben éppen milyen promptot kap, sőt, milyen az háttérrel jön a személy és ezt a végtelenségig ki lehet tágítani. És akkor rájössz, hogy igazából nem is azt akarod, hogy odakattintson, hanem hogy általánosabban változtasson a döntésein, amire már máshogy kell rávenned, mint egy sima kattintásra. F: Forbes, 2020. dec. 29.

 

Az USA köz- és felsőoktatási könyvtárainak legfontosabb adatbázisai

A válogatás segíti a könyvtárosokat, hol találhatnak megbízható adatforrásokat különböző témakörökben. A cikkben említett területek közül a Magyarországon is releváns ajánlókat emeltük ki.

– Üzlet és vállalkozás: A Mergent Intellect 280 millió publikus és privát cég adatait tartalmazza. Köztük 100 millió szervezeti ábrával, 130 millió fogyasztóra kiterjedő demográfiai és egyéb adattal. Egyben álláskereső platform is, amely 21 millió munkáltató nyitott pozícióit hirdeti.

– Általános tájékoztatás: A Credo Reference hozzáférést ad többek közt az Academic Core e-könyv gyűjteményhez, amelyben 3 millió enciklopédia, kézikönyv és egyéb tematikus anyagok találhatók. Az iskolai könyvtárak számára pedig Credo Source Reference segít a témák közt gondolattérképekkel és pro-kontra listákkal eligazodni. Emellett a cikk az Oxford Very Short Introductions könyvsorozatát is ajánlja, amely közel 700 területről ad tömör tájékoztatást.

– Egészség és wellness: Az EBSCO Consumer Health Complete adatbázisa 490 tudományos és egyéb folyóiratot tartalmaz, 650 könyv és enciklopédia, valamint több ezer riport, kép, multimédiás elem mellett egészségügyi témában. Medical Encyclopedia alapján tartalmaz több mint 4000 frisített szócikket betegségekről, tesztekről, tünetekről stb. (…) F: KIT Hírlevél (2020. dec. 14.)

 

Izgalmas képrejtvényt tett közzé a CIA – Meg tudod oldani?

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy újabb feladvánnyal teszi próbára a szemfüles internetezőket.

A CIA néhány napja jelentkezett egy újabb rejtvénnyel a Twitteren. Ránézésre igen egyszerűnek tűnik: adott egy klasszikus téli kép, rajta néhány járművel, hóval és lámpákkal. A játék során azonban nem különbségeket kell keresni, hanem azt kell megmondani: hány óra van épp a jeleneten? F: HVG, 2020. dec. 9.

 

Titkárt és alelnököt keres a MIBE

A feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók. A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: 30 239-2293.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük